Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
256 hagyomány és vétel útján a kultúrkincsek mai tárházává vált, mely büszkesége lehet minden magyar embernek. A műkincseket századok óta gyűjtő debreceni Kollégiumra nem is azt kell mondanunk, hogy előharcosa volt a debreceni múzeumi gondolatnak, mint a magángyüjtő. A Kollégiumban, mint a márványtömbben a műalkotás, eleitől fogva benne volt az első debreceni múzeum, csak nem akadt mester, aki vésőjével kiszabadítsa belőle! Hány olyan műtárgya van a Nagykönyvtárnak, melyek bármelyike egymaga nagyobb értéket képvisel, mint az a kis vegyes gyűjtemény, mellyel 1902-ben a városi múzeumot megalapították?! 2. A múzeumi gondolat szellemi harcosai. Azok között, akik tudományukkal, írói készségükkel, tollal szállottak síkra a debreceni múzeumi gondolat megvalósítása érdekében, korábbi lényegtelen, nem eléggé hangsúlyozott megnyilvánulások mellőzésével, elsőül id. Révész Imre református lelkipásztort kell említenünk. Elébe ezen a téren is Lugossy Józsefet helyezhetnénk, de az ő agitációját a népi nvelvhagyományok gyűjtését illetőleg már tárgyaltuk. Hatása Révész Imre tanítványára kétségtelen. Mikor a Magyar Tudományos .Akadémia 1859-ben a hazai műemlékek ismertetésének előmozdítására elindította az Arehaeologiai Közleményeket, ugyanazon évben a debrecen Városi nyomdában egy 72 oldalas füzetet adott ki a helybeli reformált egyház egyik prédikátora, egy „történelmi vizsg'álat"-ot, melynek ezt a tetszetős címet adta : ,,Etel laka, vagyis Attila hűn király birodalmi székhelye." A füzet szerzője : Révész Imre. A rendkívüli érdekes és vonzótartalmú könyvecske megjelenése időben majdnem egybeesett vidékünk mai napig egyik leghíresebb ősrégészeti leletével, a Csegei halom mellett napfényre került hajdúböszörményi bronzkinccsel (2 sisak, 6 edény és 20 kard), melynek nagyobbik része a Nemzeti Múzeumba, kisebbik része a mi Kollégiumunk gyüjteménytárába került. 29. kép. Sütőkemence a debreceni Halápon, a hármashegyaljai erdei vasútiállomás mellett. Szabó Sándor vákáncsos építette. Zoltai rajza 1924 V. 30-án.