Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

222 ügye, mely azonban békés elintézéssel végződött. [Hasonló események nem zavarták többé munkáséletét. Mindössze két évvel később, a Szathmáry Zoltán—Fittler Jenő-féle kardpárbajban Bereczky Lajossal együtt, mint a Fittler segédje szerepelt. Ez a párbaj egy félremagyarázott humoros cikkből eredt. Zoltai mindent elkövetett a felek kibékítésére. Zoltai mint ember, mint újságíró és tudós levéltáros egyaránt közkedvelt alakja lett Debrecen úri társadalmának. Nem a családi körök társaséletében forgott, hanem inkább a köznapi, hivatali, szerkesztőségi és kávéházi életben érintkezett az emberekkel. Minden újság igyekezett munkatársának megnyerni. Mikor Szabolcska Mihály Párisból hazatért és elfogadta 1892-ben a nagymultú Debreczen—Nagyváradi Értesítő felelős szerkesztői állását, első dolga volt, hogy Zoltait főmunkatársul maga mellé vegye.

1

4 1894 dec. 15-én indult meg a Csokonai Nyomda és Kiadó Rt. műhelyében, Gáspár Imre felelős szerkesztősége alatt Debrecen város legelső reggel megjelenő újságja, a Debreczeni Reggeli Újság. Ez pártonkívüli, liberális lap volt. Bár az akkor Komlóssy Dezső által szerkesztett Debreczeni Ellenőr, hol Zoltai törzsökös belmunkatársként működött, szabadelvű kormánypárti lap volt, Zoltait ott találjuk a Debreczeni Reggeli Újság munkatársai között is. Ez is mutatja a napi politikán felül álló értékét, általános megbecsülését. Maga Koncz Ákos, Zoltai hivatali főnöke, aki 1895 nov. 1-től a Debreczeni Ellenőr felelős szerkesztője lett, olvasóihoz intézett felhívásban bejelenti, hogy a fáradhatatlan tevékenységű Zoltai Lajos, kinek csak szerénysége nagyobb azon igyekezetnél, hogy a Debreczeni Ellenőr magas nívóra emelkedjék, azon naptól kezdve főmunkatársa lett. A tudományos búvárlat rendszerint óvatosan szokta kezelni a kortársi megítéléseket, mert elfogult és legtöbbször érzelmi alapon áll. Ha azonban a kortárs nem ítélkezik és nem értékel, hanem csak leír, rajzol, elcseveg, megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az utókornak. A millennium körüli debreceni újságíróknak nagy érdeme, hogy lapjaikban egymásról olyan feljegyzéseket hagytak hátra, melyek különben teljes feledésbe merültek volna. Ilyen a Debreczeni Reggeli Újság cikksorozata, mely Debreczeni Album főcím alatt ügyesen megírt arcképeket közölt. Ebben a sorozatban a X. 1895. II. 10-én „Zolthay Lajos" cím alatt jelent meg név nélkül, de valószínűleg Gáspár Imre, avagy Gili Balázs tollából. Akárki írta, bizonyos, hogy Zoltai Lajos életrajza csonka volna nélküle s éppen ezért rejtett helyéről kiemelve, újra leközöljük : „A korán reggeli, a déli és esti, tehát általában a hivatalos órákon kívüli időben gyakran találkozhatni az utczákon egy kis termetű úri férfiúval, a ki képzelhetetlenül gyors léptekkel száguldozza be a várost és azt a benyomást teszi ránk, hogy