Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Figyelő - A debreceni fazekasipar emlékeia XVI-XVII. századból

VI. A debreceni fazekasipar emlékei a XVI—XVII. századból. Múzeumunk 1939. évi gyarapodását ismertető jelentésünkben említettük már, hogy az Alföldi Takarékpénztár új épületének alapozásakor sok értékes és szép emléke került elő a régi Debrecennek. Többek között néhány teljesen ép, vagy alig hiányos törött cserépedényt is találtak itt a munkások. Az edények korát csak hozzávetőleg lehet megállapítani, formájuk, díszítményeik és minőségükből következtetve rá. Az 1. kép baloldalán látható fületörött csupor formája leginkább a debreceni tarhás csuprokéra emlékeztet, nyaka és szája széle azonban különbözik tőlük. A tarhás csupor nyaka rövidebb, szája meg kifelé hajlik, mint a fazekaké, például az 1. kép jobboldalán láthatóé. Ennek a csupornak fennálló nagy széle kissé befelé hajlik. Száját és derekát festett és karcolt figurák díszítik. A világosbarna festéket széles ecsettel kenték rá, helyenként lazán felkötözött szalag, illetve összenyomott hullámvonal formájában. A hullámvonal közepébe és a fölötte húzott sima ecsetnyomba fakéssel fehér barázdákat szántottak, korongon forgatva a csuprot. Hasonlóképpen ékesített edényeket a mult század eleje óta nemigen használnak Debrecenben és környékén, mert gyűjteményünkben nem akad párja. A szája szélén végighúzott ecset nyoma, valamint az ecset szélessége középkori magyar edényekre emlékeztetnek. Ez utóbbiakból két szép darab látható múzeumunkban (XI. terem 146. szekrény 2. sor jobboldalán). Múzeumunk „Vezető" című ismertetésében 1. kép. Vászonedények a XVI—XVIII. századból.