Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Figyelő - A debreceni fazekasipar emlékeia XVI-XVII. századból

160 is látható egyikük a 81. képen. A csupor tehát közelebb áll középkori, mint újabbkori fazekasaink stílusához. Az 1. kép jobboldalán látható fazék alakja szintén középkori edényekre emlékeztet, amennyiben feneke igen szűk, dereka szép lassan vastagodik felfelé, majd nyaka hirtelen összeszűkül. Az edény díszítményei viszont kevésbbé régiesek. Nyakán valószínűleg csorgatott sima nyomok futnak körül, oldalán pedig keskeny ecsettel húzott vonalak sorakoznak 2. kép. Cseréptálak a XVI*—-XVII. századból. kettesével egymás mellett, mint kévében a búza. A fazék két oldalán két-két keresztberakott kéve, hátul, füle alatt néhány földszint fekvő szál, elején pedig a két kereszt között egy magános, rövidebb szálakból kötött kéve hever. Hasonló, barna festékkel pingált kereszteket mult században készült vászonedényekben is láthatunk. A közelmúltban Zsákáról (Biharból) hozott múzeumunknak egy hasonló módon cifrázott vászonkantát Balogh István kollégám. Az itt bemutatott régi debreceni edények is fehér, mázatlan vászonedények. Oldalukat erősen befogta a szabadtűzhely füstje. Nyilvánvalóképpen ételfőzőedény volt mindkettő. A csupor valószínűleg a XVI., a fazék meg a XVII., esetleg a XVIII. században készült.