Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Figyelő - Az ó, ő hangok érdekes fejlődése a debreceni nyelvjárásban

157 ményeiket. Ekkora és ilyen szép munkát így elrejteni a fekete edény falán (lásd a 16. képen), csak a régi kálvinista magyarság volt képes. Ők a fekete mellények régi, szivárványszínekben pompázó hímzései helyébe is fekete zsinórt varrtak, a kalotaszegi ingek és sárközi főkötők (hajdan bizonyára tarka) virágait pedig egyszínű foltokká zsúfolták össze. Nem idegen hát tőlünk, hanem a mi lelkünkből fakadt a nádudvari fekete edények rejtőzködő, szemérmes és gazdag művészete is. 1. c,. V. Az ó, ő hangok érdekes fejlődése a debreceni nyelvjárásban. Nyelvjárásunk első ismertetése 1880-ban jelent meg a Magyar Nyelvőr IX. kötetében. Itt említi először Kunos Ignác az d és ő hangok különös kiejtését. Szerinte a cívisek aó, eő diftongust ejtenek az ó és ő hangok helyén. Kunos ezirányú megfigyeléseit Oláh Gábor is helybenhagyta és megerősítette 1906-ban megjelent szép monográfiájában (A debreceni nyelvjárás, Nyelvészeti Füzetek, 26.). Oláh Gábor munkája hosszú időre lezárta a kérdést. Azóta nagy idő telt el nyelvjárásunk fölött, s úgylátszik nem éppen nyomtalanul. Köztudomású, hogy a nyelvjárási sajátságok újabban mindenütt erősen kopnak. Ilyen nagy városban, mint Debrecen, erősebben és gyorsabban, mint másutt. Annál meglepőbb, hogy itt nem így történt. Balassa Ivánnak ,,A debreceni cívis földművelésének munkamenete és műszókincse" című munkája legalábbis azt bizonyítja, hogy nem. Balassa pontosan jelöli a debreceni cívisek kiejtését, s az aó, eő diftongusok helyén mindenütt óu, őii diftongusokat jelöl. A magyar nyelvjárások történetében példátlan eset áll -előttünk, Csekély 36 év leforgása alatt nyelvjárásunk legjellegzetesebb diftongusai gyökeresen átalakultak. Nemcsak az a és e hangok koptak el nyomv talanul az o és ö hangok elől, hanem ezek eltűnése után még arra is tellett ebből a 36 évből, hogy a nyelv egész szókincsében újabb a, illetve ii hangbk fejlődjenek ki az ó, illetve ő hangok mögött: Ilyen gyors változásokra tudomásom szerint nemcsak a magyar nyelvjárásokban, de a világ egyetlen nyelvében sem volt 'példa eddig. Balassa Iván azonban a tudós szerénységével, szinte rejteni igyekszik felfedezésének jelentőségét. Nemhogy hangsúlyozná nyelvjárásunk — általa tapasztalt gyors átalakulását, de még csak meg sem említi azt. Mintha nem is tudnaróla, hogy előtte is írtak már egyet-mást a debreceni nyelvjárásról. Pedig könnyen abba a gyanúba keveredhetik ilyenformán