Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Függelék - Lükő Gábor: A hortobágyi pásztorművészet

Ill emelhető fedelük, kupakjuk van (lásd a 115. képen). Hogy a kupak magától fel ne csússzon, a két szíjat egy közös bogláron fűzik át, vagy bőrből csinálnak neki bujtatót. Ezt azután szorosan ráhúzzák a fedélre, mikor azt már helyére illesztették (lásd a 14. képen). A hüvelyt újabban pillangózzák és figurákat szurkálnak bele árral (14. kép). Régebben préselték a hüvely díszítményeit. Egy szép régi préselt díszü hüvelyt mutatok be a 15. képen. Fényképét a 9. és a 16. képen láthatjuk. A 16. képen több nagy, nyitott késnek való hüvely is látható. Nyitott késeket a legújabb időkig használtak a pásztorok. Ilyeneket mutatok be a 18. képen 1—4. szám alatt. A nyitott kések hüvelyének eredetileg nem volt kupakja. A kést bele kellett szorítani, hogy ki ne szökjön belőle. A 17. képen rajzban is bemutatom két régi kupaknélküli hüvelyünket, hogy díszítményeik jobban meglátszódjanak. Az egyik fából készült, ólomverettel, s ezen vésővel benyomkodott zegzugos vonalakkal. A 2. számú bőrből készült köralakú vésett díszítményekkel. Mindkettőnek kettős nyílása van, egyik a kés, másik a villa számára. — Fényképük a 16. képen 1—2. szám alatt látható. A régi nyitott pásztorkések két típusba sorozhatok. A 18. kép 1—2. szám fölött látható kések díszítményei és alakja megegyező, sőt mesterjegye is azonos (görbe kard). Nyelük alul nagy kampóban végződik. Kétoldalt csontlemez borítja. Ebbe apró köröket és pontokat ütöttek sárgarézből. A csontlemezek közét ólommal ön- 12. kép. tötték be és a kés fokán Kacsaorrú csiholóacél 11. kép. Készségek, bugyellárisok, varrótáskák és csiholóacélok. A v