Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Függelék - Lükő Gábor: A hortobágyi pásztorművészet

112 14. kép. Üjabbmódi késhüvelyek. sárgaréz lemezzel borították. A rézbe ill. ólomba a 21. kép 3—4. sz. mellett látható zegzugos vonalat nyomkodták bele vésővel. A 18. képen 1. számmal jelölt kés csontlemezei alul erősen kiállanak, a török handzsárok nyeléhez hasonlóképen. — Valószínű, hogy mindkét kés török munka és a hódoltság korából maradt reánk. A nyitott kések másik típusát a 18. kép 3. és 4. számai fölött láthatjuk. Nyele különböző színűre festett szaru- és csontlemezekből áll. Ezek között vékonyabb réz- és ónlemezek húzódnak meg. A lemezeket kilyukasztják és a kés pengéjének a nyélbe szolgáló végére húzzák. A 2. és 3. számú kés kampós vége hasonlít egymásra és eltér az 1. számútól, amennyiben nem áll kétfelé, hanem le van kerekítve, sőt közepén még egy kis kiugró taraja is van. Vagy a 3. számú magyar kés készült a 2. számú török mintájára, vagy megfordítva. Az utóbbi esetben a 2. számú kés Magyarországon készült török munka. A régi nyitott késekkel egykorúak a kétágú nyitott villák is. A 18. képen 5. és 6. számokkal jelölt villák nyele olyan apró körökkel ékes, mint a 17: kép 2. számú hüvelye. Az 5. számú villa fanyeïe hatszegletű. A nyél síkjai váltakozva sárgarézlemezzel vannak borítva. A rézlemezbe apró köröket ütöttek vésővel, a farészekbe meg 13. kép. Szamárszúró acél, rózsája veresrézzel kiverve.