Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.

74 vízre bocsátkoztunk. Az esőből semmi sem lett, a dörgő fellegek más irányt vettek, mire a matolcsi hídnál kikötöttünk. 4. A matolcsi szárazmalom. A szamosparti falvak között, amelyeket meglátogattam, Csenger után Matolcs következik, ha a művelődéstörténeti szempontokat nézzük. Egykori éltető erét, a Szamost, melyen jövedelmező révje, partján erős palánkvára és abban kifejlett kézműipara volt, elvágták, illetve a háta mögé vezették. Kissé lehangoló a táj, ha látja az ember a parton a régi révjárás el­árvult korcsmaházát és az álló vizet Tunyog és Matolcs között. Az volt az érzésem, hogy két szomjas ember kétfelől neki hasalt az eleven folyónak s egyszer csak azon vették észre, hogy meg­állott a víz és most tűnődve néznek egymásra. Ha a térképet nézzük, az Ószamos tekervényes vonala Matolcs és Cégény­dányád között olyan az Űj számoshoz képest, mint az elpattant húr a kifeszített mellett. Az Ószamos ornithológiai és botanikai jelentőségét e helyen is hangsúlyozom. Festőművésznek pedig egyenesen megbecsül­hetetlen vidék. A kanyargó holt meder a szebbnél-szebb táj­képek egész sorozatával gyönyörködteti a természet rajongó­ját, amint azt más alkalommal tapasztaltam. Rövid távolságon hét falu szívja itt a Szamos megapadt emlőit a 8 km.-es nagy átvágás folytán, azért van hol meghúzódni is. Matolcs és Tunyog községek nevét mind a néprajzi tudo­mány, mind a művelt közönség előtt ismertté tette benedek­falvi Luby Magrit 1935-ben megjelent új utakon járó, olvasmány­nak is igen élvezetes könyve : „A parasztélet rendje. Népi szokások, illendő magatartás, babonák Szatmár vármegyében." Ez a kiváló munka bizonyságot akar tenni azon felfogás mellett, hogy nem elég csak a tudósoknak ismerni a magyar népet, hanem ismerje meg a művelt nagyközönség is. Ez utóbbi cél elérésére pedig Luby Margit módszere alkalmasabb és nem a száraz tudományé. Sőt a tudomány amazt használni tudja, de a tudósok számára írott műveket a nagyközönség nem olvassa. Bár minden magyar községnek akadna Lubyhoz hasonló mono­gráfusa. Tunyog és Matolcs széles utcáit bejárva korábbi jegyzete­met a valóságban, a helyszínen kontroláltam. Lássuk igaz-e az, amit e két faluról összeírtak? Soha nem látott tájakat jó­ismerősként köszönteni igen épületes szórakozás. Jártom­keltem után végül is megállapodtam a matolcsi szárazmalomban. Közvetlen az Ószamos partján van, a régi révkorcsmaház közelében. Az ember azt hinné, hogy a szárazmalmok csak víz­szegény vidéken terjedtek el, így pl. Debrecenben, Hajdúböször-

Next

/
Oldalképek
Tartalom