Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.
52 hulladékkal, törött edényekkel, eszközökkel és szerszámokkal telt szemétdomb itt az agyagpadban nem volt meg. Ez kétségessé tette a cölöpös lelőhely őskori voltát. Hogy azonban teljes felkészültséggel foglaljunk állást a korhatározást illetőleg, még abban az évben a bécsi Naturhistorisches Museum régészeti osztályának hatalmas szakkönyvtárában több mint egy hétig tanulmányoztam az őskori cölöpépítmények szakirodalmát. Ez a búvárkodás még óvatosabbá tett, de negatív eredményével is alapul szolgált a további következtetésekhez. Végül is a IV. panyolai ásatás eredményének feldolgozása, illetve azok az előtanulmányok vezettek helyes nyomra, melyeket a panyolai tölgyfaépítmény problémájának felderítéséhez végeztem. Ekkor foglalkoztam a magyar vízimalmokkal, főleg pedig a fenékgátas malmokkal és a régi magyar rekesztőhalászattal. A szakirodalom áttekintése után kiderült, hogy magán a Szamoson 1770 körül, legtöbbször okszerűtlen felduzzasztást alkalmazva, összesen 130 gátasmalom volt, melyek a vidéket elmocsarasították. A malomgátak tulaj doképen kettős töltött palánkok voltak, melyeknek hegyezett tölgyfacölöpjeit, karóit, két sorban a folyómeder fenekébe, karóverő bakkal verték le. A két párhuzamos karósort vesszővel egymáshoz íonták és a közét gallyal, ganéjjal, hanttal megtöltötték. A malomgátakat az 1820 körül, majd a szabadságharc után nagyobb erővel megindult vízszabályozási munkálatok miatt hatóságilag romboltatták szét. A cölöpöket, ha tudták, kihúzogatták, ha nem bírtak vele, lecsonkítva a folyó fenekében hagyták. 2 1 Nagy valószínűség szerint a cégénydányádi cölöpök egy ilyen elpusztított gátasmalom emlékét őrizték a Szamos medrében. Szirmay, Szatmár vármegye c. munkája II. rész 222. lapján említi is, hogy a dányádiaknak „malmok helyben vagyon". így csak másodsorban gondolunk arra, hogy lehetett itt egy ősi cége is, tehát a folyót keresztül rekesztő halászatnak egyik ismert formája, melyhez szintén sok cölöp és karó volt szükséges. Sőt meglehetne vizsgálni, nincs-e valami összefüggés Cégérig, azaz a falu neve és cége között? 2 2 Kende báró, mivel a Szamos a jobbpartot kezdte szaggatni, a baloldali agyagpadot, melyen a cölöpök voltak, 1934 körül elkotortatta. Ezáltal a víz sodra egyenes irányt vett. Az agyagpad lekotrásakor újabb leletek nem igen fordultak elő, mert ilyenekről értesítést nem kaptam. Most, hogy mind a gyönyörű park ősi fáit, mind egynapi kutatásom színhelyét viszontláthattam, boldogan idéztem fel emlékezetemben kutató életemnek e nem mindennapi eseményét. Bevallom, akkor az első megpillantás után kísértésbe estem. Miért sem adtam volna, ha egy praehistorikus lelőhelynek bizonyul a cégénydányádi Szamos-meder ! Híre járt volna
