Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.
38. öblösen kivájta, a VII. ásatás is csak keskeny sávval járult a belső települt rész feltárásához. 30 m. hosszúságban 4 m. széles terület került kibontásra. Az egyszeres palánk négy új faragott tölgyfakaróval haladt tovább egyenes irányban. Ezen belül egy alacsonyabb régebbi palánksor mutatkozott. Lehet, hogy ennek elpusztulásával készítették mellette a másik újabbat és erősebbet. A már többször emlegetett nagy, lyuksoros talpgerenda egy hatalmas fatörzs alá nyúlt, mely kettétörte. A talpgerenda alól pedig egy létra félága került elő. Ezeken felül 14 új cölöp, négyélűre faragott heggyel ; rőzseszorító husáng horgas cövekekkel lefogva ; ismeretlen rendeltetésű nagy horgas, faragott és lyuksorral ellátott eszköz jöttek napfényre. Utóbbi háromféle változatban. (Taf. III—IV. tábla.) Összesen 34 drb megmunkált fa. Valamennyiről pontos méretet vettem s a jellegzetes darabokat fényképezés után a panyolai református lelkész udvarára szállíttattam. 2 drb kő is került ki a romok közül. Az egyik Hoffer András dr. meghatározása szerint jáspopál, a másik riolit. Mindkettő a beiegszászi hegységből származhat, mint legközelebbi termőhelyről. Augusztus 31-ére az összes alkatrészeket felszedettem, csupán azok maradtak in situ, melyek a parttőben a legközelebbi áradásoktól és partomlásoktól vedve nem pusztulhatnak el. 1 2 Mindenre kiterjedő, az ásatásokon felül főleg néprajzi és zoologiai vonatkozású naplóm és fényképfelvételeim szépen gyarapították azt a tudományos anyagot, melyet a Déri Múzeum „Panyola" címen gyűjt és őriz. Munka vagy étkezés közben, különösen az esti tüzek fényénél eddig gyorsírással lejegyzett megfigyeléseim, leírásain, élményeim, a magyar nép életére, lelki világára, nyelvére vonatkozó adatim vastag köteteket tesznek ki. 1 3 E helyen sem mulaszthatom el megemlíteni, hogy panyolai ásatásaimat Péchy Szabolcs főispán és dr. Streicher Andor alispán urak inségmunkások rendelkezésrebocsátásával támogatják. Megtisztelő és megértő figyelmökért mindenkor hálával gondolok reájuk. Az alispán úr augusztus 28-án a VII. ásatást meg is látogatta. Úgyszintén köszönettel tartozom Somogyi Zsigmond nábrádi körjegyző úrnak mindig készséges segítségéért s különösen Szarka Boldizsár panyolai református lelkész úrnak, ki kedves családjával együtt atyai szeretettel és gondoskodással halmoz el tiszaparti sátorozásaim idején. Bár a szabad természet ölén hónapokig tudnék egyedül éldegélni, az emberi lélek jósága és őszintesége mégis jóleső meleget áraszt a magányban, mint ahogy a csillagok fénye barátságossá teszi az éjszakát. A lélek szeretetével egyenlő értékű a hűség. Ebben is részem van a Tisza partján. A páratlan süllőhalász, öreg Szőke Sándor éjjel-nappal gondomat viseli annyi ragaszkodással, amennyit
