Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - Néprajzi és régészeti kutatások, felderítő utak, gyűjtések és tanulmányok 1937-ben

20 Április 14-én Balogh gyakornok a marha kihajtását, kiverését nézte végig a Hortobágyon. A marhával kora hajnalban szoktak indulni a tanyákról, hogy az utat a pusztáig egy nap alatt megtehessék. A széles marhahajtó úton ilyenkor egymást érik a falkák, nyájak, csapatok. Ilyen széles marhahajtó út, mint a Hortobágyhoz vezető mátai út, amilyeneket Takáts Sándor említ a XVI. századból, ma már nincs több Magyarországon. — Balogh gyakornok kifelé menet, a Látókép-csárda mellett megtalálta a XVIII. századi tanácsi jegyzőkönyvekben is emlegetett régi macsi szénáskert nyomait (kb. a 9. km.-nél). Hasonló nyomok vannak a Nagymacson, kb. a 14. km.-nél. — Ugyancsak a Látókép mellett több mint 100 éves tanyai építkezéseket figyelt meg. Az Elepen szalmakazal alá épített istállót látott. — Délután 2 órára a Hortobágyi-csárdánál nagy csapat jószág állott. Itt történik az állatorvosi vizsgálat, a jószág átvétele, mely után eloszlanak a ménesekbe, gulyákba. — Balogh gyakornok a Máta megetti gulyajáráson végignézte a jószág átadását, jártatását és a gulyások szokásos megvendégelését. Dr. Balogh István 1937 augusztus 24-én Debrecen városától keletre eső Bellegelőn, a Vámospércsi-út északi oldalán fekvő Szikszay-Szabó tanyán egy igen érdekes szalmakarámot tanulmányozott, mért és fényképezett. Az ilyen szalmakarám ősi teleltető jószágenyhely, ez azonban a nyári legelőn levő marhák aklául szolgál. Ezt a szalmakarámot csépléskor rakták éspedig négyszög alakban úgy, hogy az északi oldalán öt lépés széles kaput hagytak, deszkakerítéssel elzárva. Külvilágában a karám 27 lépés hosszú, 23 lépés széles, belvilágában 17x13 lépés. Ebből következik, hogy a négyszögű szalmakazal köröskörül öt lépés széles. A magassága 3 méter. A karámba zárt marha a szalmát egyre húzgálja, maga alá vágja „ágyásba" s trágya lesz belőle. Ilyenek lehettek a debreceni oklevelekben emlegetett szalmával kerített kertek. Bizonyos, hogy ez ősi forma megörökítése értékes eredmény. — Ugyanezen útja alkalmával fényképezte a lecsapolás alatt levő Kondoros völgyét. Szeptember 2-án özv. Zöld Mihályné ebesi tanyája mellett kutatott, hol a Vérvölgy nyugati oldalán viszonylagosan 2—3 méter magasságig emelkedő lejtőn néhány holdnyi területen, az eke cserépedénytöredékeket, pénzeket, patkót, különféle vasdarabokat szokott felvetni. Dr. Balogh ezen a helyen malomkőtöredékeket, régi patkót és számos cserepet gyűjtött össze. A cserepek között őskoriak is vannak, bizonyságául egy ottani rövidebb idejű tartózkodásnak. Állítólag 1930-ban, mikor a Vérvölgyön keresztülvezető úthoz földet kubikoltak, aranyékszert is találtak ezen a helyen. A tanya tornácán álló 1 méter hosszú, 40 cm. széles és 40 cm. magas föld padkát fényképezte. Az aljában és a fejénél a sárvánkos alatt kuckó van. Kisebb eszközöket tartanak benne. (Fig. 5. kép.)