Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - Néprajzi és régészeti kutatások, felderítő utak, gyűjtések és tanulmányok 1937-ben

21 Szeptember 7—8-án újra a Hortobágy mellékét járta Balogh dr. A szeptember 7-i őszi hídivásár délre lezajlott. Akkor átment a Külső-Ohatra, hol a vasútállomástól északra egy olyan szalmakarám helyét nézte meg, melyben azon a télen rideg télire is ottmarad a jószág. Az érzékenyebb fajta fedél alá kerül, marhát teleltettek. Ottjártakor az aklot már elhordták trágyá­nak. Ez igen becses megfigyelésen felbuzdulva, Balogh gyakor­nok végigment a debreceni határ mentén egészen a kunmadarasi legelőkig. Ez útján átkutatta azt az átmeneti övet, mely 5—7 km. szélességben követi a Hortobágy síkját. Tele van ez a földsáv tanyával, melyek extenzív földművelést, félrideg jószágtartást űznek. Ennek megfelelően sok az átmeneti pásztor­építmény, szalmakarám, ho­dály, akol. Nyáron a szántók közti szikes foltokon legeltet­nek ugyanúgy, mint a Hor­tobágyon, de a juh és a marha télen is a szabadég alatt tanyázik. Nagyon értékes megfigyelés az, mely szerint a szalmakarámokban a ta­karmányt ősi formák közt, a földre hintve etetik fel a jó­szággal. Általában a mezőgaz­dasági termelés és a rideg ál­lattenyésztés egymást kiegé­szíti. A szalmakazlakat már a csépléskor T-alakba rak­ják, melynek felső szára ÉK—DNy-i irányú, függő­leges szára pedig D-felé nyúlik. A jószág az ilyen kazal zugaiban menedéket talál a cudar idő ellen. Néha a töreket is a kazal mellé rakják védőfalnak, amikor is az akol három oldal­ról zárt. Egy külsőohati szalmaakol méretei : a T felső szára 20 m., az alsó 7 m. hosszú. A kazal vastagsága és magassága 6—7 m. A Ny. felől csatlakozó törekrakás 13 méter hosszú, 3 méter magas és 2 méter széles. — A Belső-Ohaton három szalmakarámot, Gyökérkút közelében egy négyszögletes birka­karámot figyelt meg 4 méter magas szalmarakással. Belső világa 35x35 lépés, déli kapuja 7 lépés széles volt. Északi garádja a legmagasabb a hideg szelek miatt. Rothadás miatti horpadást, vagy a kidörzsölt helyeket trágyával foltozzák. Egy ilyen karámhoz kb. 120 szekér szalma kell. Belefér 150 drb marha. — A Medgyes-csárda melletti szalmakarámnál szalma­kunyhó is volt. Útközben megtekintette Balogh gyakornok az ohati Varga-halmot, a Parajos-halmot, melyet a háború után vörös katonák sáncoltak körül. Tanulmányozta a Hor­Fig. 5. kép. Földpadka özv. Zöld Mihályné ebesi tanyaháza tornácán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom