Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - Néprajzi és régészeti kutatások, felderítő utak, gyűjtések és tanulmányok 1937-ben

19 Hajtsuk arra, amerre a nap lejár, Arra, tudom, a gazdája sohsem jár. Hogyha jár is, tudom, meg nem tanálja, Akkorára zsebembe' lesz az ára. I)r. Balogh a Halasközből visszatérve, a Malomház felé indult. A Hortobágy-folyó balpartjára kelve, az új víztároló gátján végig a juhföldre ment, hol megtekintette Rickl Géza birkanyáját. Hatalmas hodályban így tavasszal külön tartják a fiasbirkákat, a meddőket és a kosokat. Innen Kónya felé haladva, az újvárosi határban két juhkarámot és hodályt tanulmányozott. — Április 4-én Bánkra ment Balogh dr., hol felkereste özv. Kovács Jánosné tanyáját. Az ő utolsó fekete magyar rackaFig. 4. kép. Özv. Kovács Jánosné magyar racka juhai a debreceni Bánkon. nyája (Ovis strepsiceros Hortobagyiensis) (Fig. 4. kép) éppen indulásra készen állott. Szokás szerint a gazda felpakolt szekere már előbb elindult a juhász holmijával, edényekkel, etető vályúkkal s ezt követte a juhnyáj. Ez a pusztára való kiköltözködés tavasszal, úgyszintén az őszi hazatérés a pusztáról az erdőségi tanyára, az ősi nomádéletnek egy-egy halvány, parányi emléke. Az ilyen helyváltoztatásnak minden mozzanatát filmezni kellene, mielőtt még végkép elenyészik az alföldi jószágtenyésztés életéből. A fiatal és szakképzett ethnografus nemzedék feladata ezeknek pontos megfigyelése, leírása és fényképezése ! a