Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról

III. RÉSZ. FÜGGELÉK. Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. I. ISész. A lakóház külseje és részei.* A) Építési anyagok. A ház szerkezete. Alaprajza. Veremszerü hajlék. Rakott-, vert-, vályogfalú ház. Nád-, ja-, veszsző-, karójal. Mint mindig", most is őszintén beszélek. Nem szépítek, nem nagyítok. Még csak nem is színezek. A magánházak a régi Debrecenben szerényebbek, egyszerűbbek, valójában szegényesebbek voltak a középületeknél is. Pedig ezek tervezői sem törekedtek se művészi hatásra, se monumentalitásra. A magánházak nem alkalmasak arra, hogy városi jelleget, díszt adjanak Debrecennek. Nincs okunk tagadni, takargatni ezt. Pozsonyról, a nyugatibb fekvésű, előbb városiasodásnak indult Pozsonyról állapította meg a történetírója, Ortvayhogy polgári házai kicsinyek voltak régen és többnyire fából épültek. Hozzáteszi : nemcsak nálunk, külföldön is hajdan nagy szerepet játszott a fa az építészetben mindenütt. Debrecenben sem volt különbül. xV derék Takáts Sándor többször dícsérve-magasztalva emlegeti kivált a török-időkbeli magyarságról, milyen ügyes, gyakorlott, leleményes a fának építkezéseknél mindenféle feldolgozásában és alkalmazásában. Salamon Ferenc is Buda és Pest faházairól szólván,

2 azt mondja, hogy a faház, ha jól * Sőregi János kedves barátom e dolgozat egy részének ,,A lakóház belsejé"-nek már tavaly helyet adott a Déri Múzeum Évkönyvében és Néprajzi ismeretterjesztő közleményei sorában. ,,A lakóház belseje" második részét alkotja e dolgozatnak. Most közrebocsátja a tulajdonképpeni első részt is, amely a régi cívisház külsejére, építési anyagára, felosztására, forgalmi áraira stb. vonatkozó levéltári kutatások eredményét foglalja magába. Hálás köszönet e helyen is Sőregi Jánosnak ! 1 Ortvay Tivadar : Posony város története. 1895. II. k. 2 Salamon Ferenc : Budapest története. III. k. 234—244. 1.