Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Figyelő - Olajütés a nyíradonyi szárazmalomban

123 E néhány szórványos adattal óhajtottunk a magyar juh­tenyésztés történetéhez némi csekélységgel hozzájárulni. h. i. II. Olajütés a nyíradonyi szárazmalomban. Lambrecht Kálmán : ,,A magyar malmok könyve" című müvében, amely a magyar malmoknak ezidőszerint egyedüli összefoglalása, csak egy kis fejezetet szentel a szárazmalomnak. Egyébként is ő csak technikailag, a hajtóerő és a feldolgozandó anyag alapján szedi rendszerbe őket, néprajzi szempontból behatóbban nem tárgyalja az egyes malomfajtákat. Az alföldi szárazmalom állati erő által hajtott gép, a Hajdúságon és a Nyírségen régebben gabonát is őrölt, újabban azonban elsősorban kását és napraforgóolajat ütött. Sajnos, a kásaütő-malom, amely még két évtizeddel ezelőtt is működött, főleg Hajdúböszörményben, ma már a múlté. Ugyanezen sors éri lassanként az olaj malmokat is. Ma még — egyelőre — a Nyírség görög katholikus lakosságú vidékein lehet találni nehánv nagyobb faluban egy-kettőt működésben is. Ilyen a nyíradonyi ola j ütő-malom is, amelyet 1938 tavaszán kerestem fel. A ma­lom a falu déli végén, a Keczány-zugban van, a család emlékezete szerint mindig a Keczányok birtokában volt, ma is a család több tagjáé. Különben az egész család együttlakik a Keczány-zugban, a falu déli végén, jellegzetes települési formában. A kanyargós zugok közepén, az összetorkolásnál, mintegy a központban van a szárazmalom sátra és malomháza, mely nagyon elüt a környező házaktól. A malom egyes részeinek, szerkezetének mesterszavait a lehetőséghez képest megpróbáltam a molnár-család bemondása alapján összegyűjteni. A malom áll : a malomsátorból és malom­házból, amelyek egybe vannak építve. A malomsátor alaprajza kör, a kör átmérője 13 méter. Kb. 2 méterre egymástól hatal­mas, vastag, 1*80 cm. magas culápok tartják a kúpalakú tetőt. A tető bádoggal van fedve, mint a malomház. A sátor kerítése léc, a sátor közepén van a 10 m. átmérőjű keringő, amely a 4 m. magas, 0 5 m. átmérőjű bálványfán fordul. A bálványfa alsó vége használatlan malomkő kivájt üregébe van illesztve. A keringő részei a küllők, összesen 8 drb. A küllőket egybefog­lalják a talpak és a bálványfa felső részéhez rögzítik a karok, minden küllő külső végébe belekapcsolva, a csap átfúrva és faszeggel megerősítve. A küllőkön van a keresztes, amihez a malmot húzó 4—6—8 lovat fogják. A keringő talpában vannak egymástól tenyérnyi távolságra erősített, arasznyi hosszú fogak, amelyek belekapaszkodnak a hajaló és dobos hajtó vashenge­rébe. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom