Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Figyelő - Olajütés a nyíradonyi szárazmalomban

124 A malomsátor déli oldalához van ragasztva a malomház, karóra rakott sárfal, hossza 12 m., szélessége 6 m. Padlástalan teteje bádog, ajtaja a keleti oldal közepén van. A malomház sátorfelőli oldalán van a T60 m. magas, 1'50 m. széles állvány, amelynek egyik oldalán a hajaló, a másikon a dobos áll. A hajaló részei : az álló malomkerék, ennek a közepébe állított guzsaly­vas forgatja a hajalókövet. A hajalókő tompára van vágva, hogy ne őrölje, hanem csak összetörje a napraforgómag héját. A mag a malomkőre a malomház gerendáin ide-oda húzható, ordított csonkagúla alakú garatból ömlik. A meghajalt magot Fig. 37. kép. Nyiradonyi szárazmalom. a malomház közepén álló sárból és téglából épített pergelőbe teszik, ahol egy üstben lassú tűznél pirítják. Az üstöt a keringő forgása szíjáttétellel lassú forgásban tartja. A pergelőben a napraforgóhajjal fűtenek. A szép pirosra megpergelt mag a dobosba kerül, amely két vízszintesen fekvő állítható henger. Ezt a keringő fogaskerék-áttétellel hajtja. A dobosból kikerült, megdarált magot a bakosok (molnár­legények) vízzel összegyúrják a 2 m. hosszú, felül 60 cm., alul 40 cm. széles, 30 cm. magas gyúrótekenőben. Minden véka magra egy liter vizet számítva, egy kissé megparáholják, aztán az összegyúrt magot a présbe teszik. A prés hasonló a szőlőprés­hez, vasból van, a csavarjába illesztett 2 m. hosszú, karvastag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom