Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Figyelő - Megjegyzések Győrffy István „A magyar tanya" című értekezéséhez

II. RÉSZ. FIGYELŐ. Megjegyzések Győrffy István „A magyar tanya" című értekezéséhez. Az alföldi magyar tanyarendszer, ennek keletkezése, fejlődése, jelentősége, jövendője teljesen még mindig tisztázatlan, elintézetlen és igen hálás tárgya ethnográfusoknak és emberföldrajzművelőknek, nemzetgazdászoknak és társadalomtudósoknak. Györffy István egyetemi tanár is talán már hetedikszer foglalkozik ezzel a kérdéssel. Legutoljára a „Földrajzi Közlemények" 4—5. számú füzetében. E legújabb dolgozatához volna egy pár szerény megjegyzésem, további vitatkozás szándéka nélkül. a) Volt-é utca hajdan az alföldi falvakban ? A sátoros pásztornép kétlakinak, kéttelkűnek is nevezett kertes településéről írván, azt mondja, hogy a kertes községben eredetileg nincs utca, illetőleg mindenütt utca van, nem lévén kerítés, bármely irányban keresztül lehet járni a házak között. A kerítetlen állapot — folytatja Györffy — a belső részeken a mult század második felében szűnt meg, az önkényuralmú Bach-kormány parancsára. Ennek olvasásakor jutott eszembe a Debrecennel szomszédos, tehát olyan országrészben fekvő Mikepércs helységre vonatkozó régi osztályos egyességlevél, amely országrész Györffy szerint kezdettől fogva hazája volt a kétbeltelkű faluformának, az utcanélküli falvaknak. Ez a XIV. század közepetájáról származó osztályos egyességlevél pedig amellett tanúskodik hitelt érdemlően, hogy ott az Alföldön, a nagykunsági szállások közvetlen közelében lévő kicsiny falvaknak is volt 2—3 utcájuk. Pérchv Mike három fiát : Pirincset, Zanyót és Dénest 1347-ben a nagyváradi káptalan megosztoztatván örökölt birtokaikon, külön-küíön megnevezi az osztás alá eső jószágokat. Ezek Egyházatlan és Egyházas Pércs, amelyet ősük a Szemere fia Csépán V. István királytól kopott Pérchy Whod fia János halála után, továbbá Köteles, Horth és a