Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Balogh István: A debreceni tanya

III. A debreceni tanya. A debreceni tanyarendszer kialakulásánál ugyanazok a történeti, földrajzi és gazdasági erők játszottak közre, mint az alföldi nagyhatárú falvaink és városaink hasonló jellegű településformájánál. A régebbi és újabb történeti kutatások nagyjából már tisztázták az alföldi tanyarendszer kezdetének időpontját, létrejöttének körülményeit. A kutatások eredményét Györffy István foglalta össze a Föld és Ember III. évfolyamában. Szerinte az alföldi pusztává lett falvak területén a XVI—XVIII. században a földmívelés helyét az előbbi századokhoz mérten alacsonyabb gazdálkodási forma foglalta el, a pásztorkodás. Egészen addig, míg a gazdasági élet a politikai viszonyok javulásával állandóbb keretek közé nem jutott, és míg a kényszerűség rá nem vitte a falvak és városok lakóit a határterület jobb kihasználására, tanyák nem keletkeztek az Alföldön. A pásztorkodás akkori módja állandóbb építkezést nem követelt, a pásztorépítmények könnyen mozdíthatók voltak, a földközösségnek a helyi viszonyok által meghatározott formája nem is kedvezett az állandó jellegű településnek. A XVII. és XVIII. században a pásztorszállások megelőzték a földmíves tanyákat. A nyári legelőn élő jószágot télen a szántóföldekre verték, ahol az némi védelmet talált az időjárás viszontagságai ellen. A pásztornép maga és jószága számára valami enyhelyet készített és tavasz nyiltával átadta helyét a földmívelőnek. Ezekből a pásztorépítményekből fejlődtek ki a XVIII. század végére a földmíves, állandó jellegű tanyák.

1 Azonban a pásztorkodásnak a tanya településre nem volt mindenütt azonos hatása még azokban a városokban sem, ahol a pásztorkodás szinte napjainkig megőrizte a több százados jellegét. A helyi körülmények, a gazdálkodási mód színezték, alakították a tanyatelepülést, úgy, hogy az helyenként a pásztorkodástól szinte függetlenül keletkezett. Kecskemét határában már a XVI. században történeti adatokkal bizonyíthatóan földmívelés folyik a városhoz közelebb eső határrészeken, de az állattenyésztés színhelyei a 1 Györffy István : Az alföldi tanyák. Föld és Ember. 1923. III. évf.