Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Lükő Gábor: A magyar parasztzene történetéhez
144 ság közvetítésével jutottak el hozzá, 6 3 magyar nyelvi elemeket tehát valószínűleg szintén csak más (szamosvölgyi) oláh csoportok közvetítésével fogadott el. A kisebbméretű, éző nyelvjárásból származó magyar hatásvalószínűleg a székelységból és a marosvölgyi magyar szigetekről érte az oláhságot. A Maros völgyén és a székelységben a magyarságból kiinduló hatásoknál sokkal nagyobb jelentőségűnek látszik az ezzel ellentétes irányú oláh hatás. A magyar nyelv oláh jövevényszavai legnagyobbrészt csak a székelységben járatosak. A régi székely viselet, melyet ma már alig néhány emlékéből ismerünk, szintén oláh eredetű volt. A férfiak a már említett oláhos szűk gatyában, hosszúderekú, kieresztett szélű ingben jártak. A magyar szűrt is az oláhoknál általános szokmány helyettesítette a székelyeknél. 6 4 A székely népzenében jelentkező oláh hatást említettem már ([VII] főcezúra). Erdély kultúrtörténetének itt vázolt részletei valószínűtlenné teszik azt a feltevést, hogy a szamosvölgyi oláhság a székely népzene befolyása alá került volna. De nem lehet az említett tételt zenei jelenségekkel sem bizonyítani. Tudjuk, hogy a [í?3] főcezúra és a / , záróritmus nem kizárólagos sajátja a székely pentatóniának, hanem az egész magyar területen még ma is fellelhető régiességek, a szamosvölgyi oláhságnak tehát néhány évszázaddal ezelőtt az Alföldről érkező magyar hatások is átadhatták ezeket. A szamosvölgyi oláhság népzenéjéből eddig alig jelent meg néhány dallam, 6 5 azért nem tudjuk megállapítani, hogy a nem kvintváltó szerkezetű régi magyar dallamokban csakugyan ismeretlen-e itt az [5] zárlat. Mármarosban ez elég gyakori. 6 6 Miután megállapítottuk, hogy a régi magyar pentatonika nem ukrán közvetítéssel jutott el ide, most azt is hozzátehetjük, hogy nem is a székelységből indult el, hanem az Alföldről, ahol a [5] zárlat kialakult és ma is legáltalánosabb. A záróformulát régi oláh dallamaiból is átmenthette a szamosvölgyi oláhság magyar eredetű parlando dallamaiba. Megjegyzem, hogy egy hunyadmegyei magyar eredetű oláh dallamban megtaláljuk a J ^ zárlatot is, 6 7 ezt a dallamot pedig Bartók a Mezőségről származtatja. 6 8 6 3 Bartók : Népzenénk. 28. I. 6 4 Haáz F. R. : Egy székely falu öltözete c. leírása a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára készült emlékkönyvben (1929) és Györffy I., A Magyarság Néprajza. I. 405—408. 6 5 Bartók : Népzenénk. 43a—51b. sz. dallamok. 6 6 Bartók : Volksmusik. 122., 123., 126.. 133.. 134. sz. dallamok. 6 7 Bartók : Népzenénk. 52. sz. dallam. 6 8 Id. m. 28. I.
