Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház
110 A debreceni református ember az istenség és a szentek kiábrázolásától, a templomi képektől való idegenkedését kifejezésre juttatta a közönséges világi tárgyú festett és faragott képekkel szemben is. Pedig Kálvin, Méliusz és a többi helvét irányt követő reformátor csak a templomba nem engedték be a képeket. A debreceni hitvallás is azt mondja : „amely tárgyak nem imádtatnak, azoknak közhasználatú képeit, amilyenek a szőnyegeken és csarnokokban láthatók, nem kárhoztatjuk". Mégis az egész XVIII. században, sőt így lehetett a megelőzőben is, a debreceni cívis házának fehérre meszelt falai csaknem mindenütt üresek a képektől. E századbeli leltárak feltűnően kevés képről tanúskodnak. Néhány katholikus családtól eltekintve, a tízujjunkon elszámolhatjuk azt a hagyatékot, amelyben egy vagy több kép is találtatott. Ifj. Diószeghi Sámuel postamester, Oláh István és Tikos János szenátorok alattvalói hűségük jeléül „a felséges uralkodó pár" (Mária Terézia és lotharingiai Ferenc) képével feldíszítették lakásukat. A Tikosnál talált arcképet 8 frt és néhány dénárra becsülték. Botos István patikárius után (1750) vászonra festett nyolc és öt másféle kép, Csathó István kalmár szobája falán (1779) beüvegezett négy-, Fodor Mihály kalmárnál háromkeretes kép függött. Csáthy Sámuel vasas hagyatékában is felvettek (1773) fekete rámás négy képet. Mit ábrázoltak? — sajnálhatjuk, hogy nem jegyezték fel. Csáthyné, tudós Veszprémi István orvos-doktor sógornéja olyan kevésre becsülte ezt a négy képet, hogy a cselédszobában adott nékik helyet. Itt-ott a család nemesi címere lógott a falon. Özv. Bekcsy Jánosné lakásában, aki szuperintendens leánya volt, berámázott hét címerképet találtak, némelyik selyemre volt festve. Azt már nem osztálylevelekből, vagy hagyatéki leltárakból, hanem más forrásból tudjuk, hogy némelyik előkelő debreceni család arcképfestő művésznél is tett megrendelést. Váradi Bárányi Miklós biharmegyei alispán és unokatestvére Bárányi Mihály debreceni főbíró a híres Mányoki Ádámmal festették le magukat, amikor a művész egyidőre visszatért külföldről hazájába, Tahitótfaluban lelkipásztorkodó testvéréhez. 9 A Kollégium két nagy professzoráról : Maróthy Györgyről és Hatvani Istvánról, valamint Domokos Mártonról megmaradt olajképek, talán az iskola régibb fejedelmi pártfogóinak képmásai szintén a Debrecenben időnként megfordult Weisz nevű nagyszebeni és Falusy Zsigmond dunántúli származású festő alkotásai lehetnek. í o 9 Magy. Gyógyszerész Tud. Társ. Értesítője 1931. évf. Zoltai : Üjabb adalékok Ns. Kazay Sámuel élettörténetéhez. 1 0 U. o. és a Déri Múz. 1933. Évkönyve II. R. Zoltai : Falusy Zsigmond festőről. Idegenkedés a faliképektől.
