Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház

Ill A fali és apró kézi üvegtükrök használata, miként a felvidéken, úgy Debrecenben is régtől fogva általánosan el vol század elején a kisebb kalmárboltokban is árulták olcsón, darabját 3—10 dénárért. Asszonyok, leányok, legények Ceglédi Szabó Sámuelnél (1736) hat pénzért tokos kézi tükröt vásárolhattak. A leltárak a kisebb-nagyobb fali tükröt is eléggé sűrűn emlegetik. Némelyik úriháznál, pl. Oláh István szenátornál, Csáthy Sámuel vasasnál, Bekcsy Jánosnénál több tükör is volt. így : virágos kerületű, metszett, aranyozott rámás, fehér lagéros és zöld rámás tükör. Ifjabb Szabó Mihály árváinak 1717ben összeírott javai közt volt egy 60 frtra becsült nagy tükör. Ennyit akkor egy hízott ökör sem ért. Az ablakfüggöny vagy firhang ez időben nálunk igen ritka még. Ifj. Diószeghi Sámuel házánál ugyan már a század derekán lehetett látni ablakra való négy firhangot. Három zöld színű fél rázsa, egy pedig gyolcs. Csathó István hagyatéka összeírásánál is számba vettek (1779) egy nyomtatásos firhangot, mely többrőfnyi gyolcs és 2 frt 70 dénárra becsültetett. Nem tudjuk : ablakra vagy mennyezetes ágyra való függönyről van-e szó. Az ablakfüggönvtől való húzódozás annál kevésbbé érthető, mert a kastélyokban és a szepességi városok polgári házaiban már a XVII. század folyamán megszokott. Néhány úriháznál előfordul a spanyolvagy olaszfal is, amely a magyar nemesi háztartásokban Radvánszkv szerint a XVII. század második felében kezdett divatba jönni a léghuzat és illetéktelen szemek tekintetének meggátlása végett. Ifj. Diószegi Sámuel Német-utcai házánál már 1740 körül ide-oda tologatnak egy „spanisbomot". A század közepe táján ifj. Tóth István és özvegy Répási Mihályné hagyatékában is találtak spanyolfalat. Valamivel később Csáthy Sámuel Piac-utcai házának alsó nagy szobájában, ahol özvegyének Kapros Máriának hálóágya vagyon, írnak fel zöldposztós ócska karszékekkel • együtt egy zöldszínű „olaszfalat". Az óra még elvétve fordul elő a hagyatéki leltárakban. Az idő előrehaladását, múlását legtöbb ember számára a nap, hold és csillagok állása meg az öreg templom cserepes fehér tornyának óralapja mutatta. E toronyban már a XVI. században is volt óra, melv az 1564. évi tűzvészben a templommal együtt elpusztult ; de ugyanabban a toronyban, mielőtt a templom Bethlen Gábor segítségével újra felépült volna, másik órát csináltatott a város. Kezeléséért egy hozzáértő ember az 1610-es évekbeli főbírói számadások szerint rendes évi díjazást kapott. A templom újjáépítése után pedig 1628-ban id. Rákóczi György még borsodi Tükrök. t teriedve. A XVIII. Függöny. Spanyol- vagy olaszfal. Órák.