Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház
103 A láda a tárgyalt időben minden háznál otthonos, feltalálható a ház csaknem minden helyiségében, a szobában, kamarában, terhesházban, istállóban egyformán. Özv. Bekcsy Jánosné Tatay Zsuzsánna, egy református pap leánya hagyatékában (1770) a következő ládákat írták össze : egy kis fiókos ládácska, hatfiókos cérna tűtartó ládácska, két varró láda, vasas fejér fenyőfa 1., hasonló másik 1., vásári 1., másfélsinges fenyőfa 1. „gombra csinált képíró festékkel", hasonló forma zöld festékű gombokra csinált 1., ócska kocsi 1. A kamarában voltak : élés láda, öt kalmár 1., hét darab reteszes fersloch forma 1. Tizennyolcadik századbeli leltáraink a szekrény elnevezést igen ritkán használják Almáriom. Csak eskütt Pap Szűcs János hagyatéka elosztásánál 1733-ban említenek egy „konyhára való szekrény"-t. Annál többször találkozunk az almáriommal. Mégpedig legtöbbször előkelő úri polgári családoknál. A szerényebb körülmények közt élő közrendű polgár az almáriom kisebb kiadását, a tékái használta. Radvánszky Béla úgy vette észre, hogy a szekrényeket hajdan háromféleképpen jelölték meg. Az almáriom eredetileg ajtós fegyvertár; a szekrény tulajdonképpen fiókos, különösen rejtekfiókkal biró nagyobb bútor; a téka, pedig polcos asztalosmunka. írja azt is a „Magyar családélet és háztartás" tudós szerzője, hogy az ajtós szekrényeket a régi várkastélyok és nemesi kúriák urai a hellyel való takarékosságból a falba eresztették. A mull század elején és a még régebben épüli debreceni polgári házaknál is maradtak meg ilyen falba mélyített ajtós-polcos szekrények. Radvánszky könyvében olvastam azt is, hogy a fiókos ládát is nevezték almáriomnak ; a magasabb alakú fennálló szekrényforma bútornak pedig inkább ,,pohár-szék" volt a neve, amelyben lépcsőzetes emelvényt állítottak az ezüstkészletek, serlegek, kupák, tálak, tányérok, poharak elhelyezése végett. Említi is a Thurzók pohárszék ládáját és a Héderváryak pohárszék almáriomát. 6 8 Radvánszky Béla : Magyar családi élet és háztartás I. 25—27. 1. Sarokba vagy szegletbe való szekrény 1752-ből. Eckschrank 1752.
