Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház
104 Pohárszék. Debreceni példákkal is szolgálok. Ns. Körtvélyi Zsuzsánna Győry Gvörgyné első férjétől származott leányának 1630-ban egy pohárszéket is adott kielégítésül. Különösen nemesített polgárcsaládok, 1730 után készült összeírások tanúsága szerint később is ékesítették hajlékukat megrakott pohárszékkel. így láttam ezt kalmár Sassy Istvánné, ns. Tóth István, ns. Oláh István szenátor, ns. ifj. Diószeghy Sámuel postamester, özv. Répássy Mihályné, özv. szenátor Sárói Istvánné, esküttkalmár Kiss Gáspár, özv. Bekcsy Jánosné, ifj. Nánásv György, Csáthy Sámuel vasárus, eskütt Vasas György, szenátor Kölgyesy Ferenc, özv. Adonyi Mihályné és mások házánál. Az almáriomnak Debrecenben is többféle alakja és rendeltetése fordult elő. Ilyenek voltak : rostélyos, kétfelé nyíló fiókos, szegeletbe való, talpon álló, asztalra való kétfelé nyíló kisded, háromfiókos és firhangos, gyermeknek való, galantériás kicsiny, hosszú, talpon álló négyfiókos almáriomok. Színük is különféle. A kisebbek néha lakérozottak. Legtöbb helyen ruhatartásra használták. Ilyenkor a szobába állították. Az élés almáriomok pedig a konyhában, kamarában vagy a cselédházban leltek helyet. Csáthy Sámuelnének a belső szobában szegeletbe való recés almárioma volt s benne üvegtárgyakat, kő-, cserép-, ónedényeket tartott. A téka nem hiányzott sem az úri házból sem a szántó-vető cívis egyszerűbb lakásáKomótos szekrény vagy almárijm. XVIII. századbeli. Schubladkasten mit Oberbau XV III. Jahrhundert. Téka és ïoyas. ból. Annyira hozzátartozott a házhoz, többnyire fülkébe lévén beállítva, hogy az ingatlan tulajdonosának változásánál a házzal együtt átment a vevő birtokába ; csak úgy, mint a felszegezett fogas, amelynél megkülönböztették a karos fogast és a parasztfogast. Nem minden téka volt beerősítve a falba. Mert Csáthy Sámuel vasárus könyves tékája lábon állott és a benne lévő