Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)
Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom
393 A kisjpmki napi kétszeri kosztja a debreceni tanyán. Nap Délelőtt 9—10 óra között Délután 5—6 óra között Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Pirítatlan tésztaleves Sültszalonna Kenyér, szalonna vereshagymával Pirított tésztaleves Paszulvleves hússal Pirítatlan tésztaleves Húsleves, krumpli Pirított tésztaleves Pirított tésztaleves öreg tészta (tésztáskása) Sültszalonna Kenyér, szalonna Pirított tésztaleves Déli maradék A mezei és kerti csősz, mint afféle kevés dolgú, de folyton vigyázó ember napjában kétszer főz. Korán délelőtt és késő délután. Ha e két étkezés között megéhezik, kenyerezik a szűrujjából a kunyhó előtt. Étlapja a tésztalevesek egyhangú változata. Nap Délelőtt Délután Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Pirítatlan tésztaleves Ugyanaz Pirítatlan tésztaleves Pirítatlan tésztaleves Paszúlyleves hús nélkül Pirítatlan tésztaleves Sültszalonna, néha húsleves Pirított tésztaleves Kenyér, szalonna Öreg tészta Pirított tésztaleves Kenyér, szalonna Pirított tésztaleves Pirított tésztaleves Természetesen mindezekhez egy jó karaj kenyeret megeszik. Az egész szegény ember egész héten nem eszik kenyeret, csak némelykor egy kis tengeridarából sütött málét. így étkeznek a debreceni erdőkön tengődő napszámosok és a nyíri falvak lakói. A homoki (nyíri) ember pedig krumplit eszik hétszámra. Krumpli hajában főve, sülve, krumplit sósvízben megfőzve, a vizet letölti, megeszi a krumplit — hastelik vele ! Krumplit sóban, vízben keverve hagymával szalonna nélkül főzi. Ha szalonnával vagy zsírral megfőzheti paprikás kolompéj-nak, nála már ünnepi eledel. Káposztatermő vidéken meg állandóan káposztát esznek. Ha ez is van és hozzá egy falat barna kenyér, már boldog a nép. Az étkezés mégis látszik az emberek testalkatán. A feketeföldi ember sűrű ember. Tagbaszakadt, kerekfejű, kerekarcú, kerekhasú, pirosarcú, erős, munkában tevékeny, eleveneszű. A homoki ember ritka ember, sovány, színtelen, gyengébb munkabírású, tunyaeszű. Még a haja Ts fakó, sőt veres ama gesztenyebarna hajával szeml^en.
