Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

392 Nap Reggel Délben Este Hétfő Kenyér, szalonna Krumpli leves, Maradék Kenyér, szalonna palacsinta Kedd Tésztaleves Bableves, hús Maradék Szerda Tej, kenyér Hagymaleves Tört krumpli tojásrántotta Tört krumpli Csütörtök Tej, kenyér Tojásos leves, Maradék, sült­Tej, kenyér túróslaska kolbász Péntek Kenyér, sza­Keménymagos Sülttészta lonna leves Szombat Kenyér, sza­Bizsleves, fánk Bableves lonna Bizsleves, fánk Vasárnap Kávé Húsleves, Maradék pecsenye ( Biharkeresztesen Aapi kétszeri étkezés Biharban. Nap Délelőtt Délután Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Zsíroskenyér hagymával Borsóleves Szalonna, kenyér Pergelt tésztalaves Rántotta Kenyér, szalonna Húsleves Borsóleves Édes (sült) málé Pergelt tésztaleves Kenyér hagymával Bableves Puliszka Déli maradék Érdekes, hogy ma már a tejeskávé egyre jobban tért hó­dít a jobbmódúak reggeli étkezésében. A dolgos magyar azon­ban nem éri meg kávéval, hanem valami komolyabb ételt pl. szalonnát, tepertőt, kolbászt is eszik utána. Erre meg bort iszik. Ezért nem egészen tréfa az a reggeli, amit a debreceni cívisek hagytak utódaikra, melyet így ajánlottak : Bor előtt pályinka után egy kis kolbász, hogy a kávé meg ne ártsík ! Délre és vacsorára főként disznóhúst, bőven zsírt és szalonnát esznek. Űgyhogv igaza van a régi jó debreceni nótá­nak : Debreceni cívis pógár vagyok én Disztóhússal veresborral élek én.

Next

/
Oldalképek
Tartalom