Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)
Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom
367 rakott konyhát a kőművesek csinálják a kemence mellé. Áll egy vaslapból, melyen két főzőlyuk van, s ezt karikák zárják el. Egy ilyen konyhának van tornya, melyben a sütő van beépítve, és e mögött van a füstfeljárat. Kívül a torkon mozsár, ecetágv van, melyeket melegen kell tartani. Ezen már fazekak helyett szívesebben főznek vaskasztrolyokban. A hegyesaljú fazekakat nem lehet lyukra tenni, mert elcsattan, laposaljú fazekakat is csak megdrótozva használják. Itt már kis tűzhelyen tejet forralnak, kávét, teát főznek. Új tűzhelyen, új edényben új ételeket főznek. A sütés a konyhákon tepsibe történik. A régi tepsi cserépből volt. Alakja hosszú, ovális, pereme alacsony. Ezt a kemencébe használták. Azt tartották, hogy a kolbász cseréptepsibe és kemencébe sül meg a legjobban és a legszebben. A vaskonyhákon pléh, vagy előkelő helyeken réztepsit használnak. A pléhtepsit drótos, a réztepsit rézműves vagy cigány csinálta. A réztepsi a jómód kifejezője. A nóta is azt mondja : Réztepsibe sül a málé. Nem leszek csizmadiáné !... A pléh vagy réztepsit a sütőbe tolják és úgy sütik a húst, kolbászt. Az ételkészítéshez tartoztak még kisebb-nagyobb tálak, szilkék, csuprok, mind Fi g- 11 2- ábr acserépből. Ilyenek az óriási Mázos mézestál. Déri múzeum, túrós, mézes tálak. Lisztes, Glasierte Lebzeltenschüssel. zsíros, mézes, lekvárosbodo- Déri Museum. nok fekete füstölt cserépből. Nagy húsmosó, mosogató fekete tálak, apróbb mázas, virágos tálak, a nyersanyag elkészítésére szolgáltak. Csuprok, különösen tejnek, a tejescsuprok 1 ]/ 2—2y 2 literes űrtartalmú mázas karcsú edények. Tisztaságukra ügyelni kell. Ezért megmosásuk után hidegvíz szíjjá, azután a szájukkal lefele vagy a léckerítésbe, vagy az udvaron szabadon álló köcsögfá-ha húzzák szellőzni. Szilkék a zsírnak, tejfelnek, csuprok, orrosok a bornak, mind a régi magyar háztartásnak díszes, ízléses szép edényei.
