Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

355 Még mindig azt hangoztatja, hogy jóízűt csak kancsóból tud inni. A módosabb debreceni helyen már étkezéskor üvegpalackban tették az asztalra a bort, melyet a cívis buteliának, karajiná-nak nevezett. Amaz palackszerű, emez bőszájú kerek üveg volt. Mind a kettőt a nyugati kultúra hozta hazánkba, valószínűleg Franciaországból.

1 A magyar paraszt illedelmességét mutatja, hogyha pohárból kínálják meg, sohasem hajtja fel mohón az egészet, hagy benne egy kicsit, amit ő embersíg-nek nevez. Ezt nem a mai generációra értjük, hanem az öregebb, komoly emberekre. Hogy mennyire szerette a debreceni magyar a bort, muFig. 99. ábra. Koszorúalakú cserépkulacsok a Déri múzeumban. Weinkrüge aus irdenen Fässer. Déri Museum. tatja az ötletes borosedények nagy száma, melyeket a Déri múzeum őriz az utókor számára.

2 A debreceni határban élő emberek szeretik a szeszt, így a pályinkát is. Ezt a rossz víz okozza, mely a gyomrot erősen rongálja. A pályinkából sokkal kevesebb kellett, mint a borból. A szegényember a pályinkát, égettbort 3—5 literes bütykösban tartotta és hordta, bütykös külső alakja a korsóéhoz hasonlított, csak a szája kicsi és kerek, mint az üvegé. Fülén nincs csecs, csak a száján lehet inni. A cserépbutykoson kívül üveget használtak a pályinkának. Ebből mért ki a gazda egy porciót idegeneknek, maga pedig méretlenül itta. A porciós üveg féldecis hosszúnyakú üveg. Az utas ember a pálinkát szalmásüvegben, vagy egyszerűen szalmásban hordta. Ez a félliteres kis üveg vékony vesszővel van befonva, cirokszár darabbal bedugva 1 1. Magyar Nyelvszótár 397. lap, Tájszótár 1051. lap, Ballagi : A magyar nyelv teljes szótára 668. lao 2 Ecsedi I. : Feliratos cserépkulacsok és bütykösök a Déri múzeumban. Debrecen, 1930. 23»