Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Figyelő

61 A magyarság néprajza. írták : Bátky Zsigmond, Györfjy István, Viski Károly. Sajtó alá rendezte : Czakó Elemér. I. kötet. Tárgyi néprajz első fele. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1—435 lapon, 1235 ábrával, egy térképpel. A magyar néprajzi tudománynak egy régen kívánt szükségletét oldotta meg a Néprajzi Múzeum, midőn mint a leghivatottabb intézmény vezetői a sok szétszórt, rendszer nélkül megírt tárgyi ismertetést rendszersen feldolgozták és az Egyetemi Nyomda, midőn a feldolgozást kiadta. Nagy vállalkozás volt. Hatalmas munkát igényelt. Ámde megfelelő felkészültségű férfiak vállalkoztak reá és ha nem is oldották meg feladatukat maradék nélkül, akkor is az első kötetéért csak elismeréssel adózhatunk nekik. Ez csak a kezdet, mi is azt mondjuk, de van egy alap, melyből a későbbi munkások kiindulhatnak, egy alapkő, melyre építhetik részlet munkájukat. A hatalmas kötetet Czakó Elemér lendületes lelkes bevezetéssel bocsátja útjára. A tárgyi néprajz első fejezetét Táplálkozás címen Bátky Zsigmond írta. Nagy tudással és körültekintéssel hordta össze az anyagot. Ha az ételek felsorolása nem is teljes és ha néha téved, pl. az öhöm Hajdúban nem krumpliskása, hanem lebencstészta és krumpli öregen ; a jóízű kásák között elsőrangú Hajdúban a „körmös kása", köleskása öregen megfőzve füstöletlen disznó körömmel, kitűnő téli eledel. A karimáskását vízben főzik öregre, zsír nélkül és a tálban tejet töltenek rá : mégis munkásságát tisztelet illesse. Bátky Zsigmond írta a második fejezetet, az építkezést is. Ő a tűzhelyek, lakóházak kutatásában első szakember. Feladatát szépen is megoldotta. A harmadik fejezet a bútorzat, Viski Károly tollából. A leírása nagyon vázlatos, túlságosan szómagyarázatra szorítkozik, noha a tárgyi néprajzot ismertető munkának inkább a tárgyak lehető felsorolására, leírására, magyarázatára kellene a fősúlyt fektetni. Szeretnénk olvasni a szoba bútorzatában az ,,ágvbeli"-t, mert az ő ágyai üresek, de a magyar ágyak nem. A „kisháznak" (dolgozó szoba) más a bútorzata, mint a nagyháznak (tiszta szoba). Nem lett volna felesleges a pitar, a kamarák, hászják és pincék bútorzatát sem ismertetni, mert azoknak is megvannak a bútorai. A fűtésről Bátky, a világításról Viski ír röviden, túlvázlatosan. Nem tartjuk szerencsésnek a kettéválasztást, mert a primitív embereknél a világítás szorosan összefügg a fűtéssel. A szegény ember télen most sem gyújt mécsest, lámpát, hanem a tüzelő fényével megelégszik. A világító eszközök felsorolása nagyon hiányos. Lábon álló primitív mécstartókat nem ismer-