Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

A Déri múzeum működése és állapota 1933-ban - Berendezési munkálatok a kiállítási termekben és az új raktárhelyiségben

6 volna megszerezni. Éppen ezért Sőregi múzeumőr a múzeumi gépész-portás és két hajdú alkalmazásával a raktárrendezést május havában az épület keleti részén kezdte meg. Ez a rész, mely négy szobából és egy tágas előtérből áll, a folyosón külön vasráccsal zárható el. Miután elegendő hely állott rendelkezésre, a raktári kép- és szoboranyag minden egyes darabját, — 13 drb festmény állami letét kivételével —, részint falraakasztva, részint fal elé állítva szem elé helyezték, úgy, hogy az egész anyag néhány perc alatt teljesen áttekinthető. Fig. 2. kép. Részlet a Déri-múzeum fűvészkert-utcai raktárából. A cserép- és üvegedények hatalmas állványain az összes tárgyak szem előtt állanak s az egész anyag néhány perc alatt áttekinthető. Ein Teil vom Magazine des Déri Museums. Volkstümliche Keramik. A három képtári terem méretei 6-20x5-70, 3-30x5-50 és 6-30x8-80 m., melyekben, valamint e rész tágas előterében összesen mintegy 300 drb kép (festmény, rajz, nyomat, fénykép stb.) van a falon, úgyszintén külön állványon 13 drb festmény állami letét, melyek a berendezéskor feleslegessé váltak és elszállításra várnak. A negyedik teremben, mely 5-60x3-20 méter nagyságú, 82 drb jórészt gipsz szobor, köztük plakett, kis plasztika, helyeztetett el. Ezután a képtári részhez csatla-