Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)
Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom
"239 Korán tisztátalannak tartja és tiltja, a Korán előtt pedig a nép nem szerette. A békát a magyar nem tartotta hasznos állatnak. Míg a halat, a rákot, csíkot megette, a nadállyal bő tápláléktól elsűrűsödött vérét szívatta, tehát orvosságnak használta, addig a békának legfeljebb babonázásnál vette hasznát. A DériMúzeumban van egy kecskebéka vállcsont, melyet 1910 körül a csendőrség egy vén kuruzsló asszonytól vett el, s amelyet az öreg nő gyógyításra használt, olyanformán, hogy az emberen és állaton keletkezett daganatot a vállcsonttal „kilencszer megkerekítette". A régi debreceni házak kamaráinak mestergerendáiban fehérruhában göngyölve fel volt téve a béka múmia, melynek csak az orra látszott ki a göngyölegből és az orrával kerekítették körül a daganatot, vagy kelést kilencszer. Meg voltak győződve arról, hogy ettől a kelés vagy daganat elmúlik. Az ilyen gyógyerejű békákat Szent-György nap előtt fogták míg meg nem szólalt, nyársra húzták és a nyársnál fogva a nádas ereszbe dugták száradni. Ha kiszáradt, fehér gyolcsba göngyölték és álló helyre tették. Ez a béka múmia évtizedekig megvolt és apáról fiúra szált a háznál. A békát a nép elvétve ette meg. A bihari kishalászok öregjei azt mondják, hogy inkább felvidékről idekerült emberek ették. A béka inkább az urak ínyenc eledele volt. Adatunk van arra, hogy századokkal ezelőtt a Tiszántúlon termett teknősbékák grófi és hercegi asztalokra kerültek, fgv, midőn 1702-ben Lipót Derecske környékén 400 ezer hold földet herceg Eszterházvnak ad, Eszterházy kismartoni és eszterházi asztalára Bihar megyéből százával szállítják a teknősbékát. Sőt, hogy a nagy szükségletet fedezni tudják, Bajomban (Biharnagybajom) teknősbéka tavat létesítettek és a tavat először a Bereg vármegyéből hozott teknősbékákkal népesítették be. 7 6 Ezért a szállítmányért Bihar vármegye gyűlése 1761 augusztus 25-én 45 magyar forint és 70 dénárt szavazott meg Mártha Gvörgy dominiáiis bírónak, aki a szállítást lebonvolította. 7 7 Furtán 1750 körül a jobbágyoknak teknősbéka-tavat kellett fenntartani. 7 8 A hercegi család nagyon szerette a teknősbékát, mert évenként sokat kellett szállítani. így 1760-ban azt mondja a jegyzőkönyv, a Kegyelmes Hertzegünk számára 100 darab, a consiliarius részére 50 drb teknősbékát szállítottak. A teknős7 8 Lőherer A. : Derecske nagyközség monográfiája. Budapest, 1908. 16. 1. 7 7 Jegyzőkönyv Derecske irattárában. 80. 1. 7 8 I rbarum gyűjt. Bihar vm. levéltára.
