Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - A biharmegyei konyári korarézkori temető - Tartalom

79 A határ síkját kanyargó szárazmedrek, tavasszal-ősszel vízállások és jórészt a régi folyások helyén ásott csatornák tagolják, amilyen a falu K-i oldalán lefutó Kálló-csatorna, mely a Nyír vizeit viszi a Berettyóba. A táj ma is vonuló darvak (Grus communis), szélkiáltók (Numenius arquatus), vadludak (Anserinae) pihenőhelye, mely utóbbiak közül a nyári lúd (Anser cinereus) kevés számmal költeni is szokott. Állandó fészkelő a bíbic (Vanellus vulgaris). 1932 tavaszán a Kálló egyik mellékcsatornájában vidrát (Latax lutra) fogtak.

1 Fig. 2. kép. A biharvármegyei Konyár község és környéke az 1 : 75,000-es katonai térkép után. A rézkori temető helye x-el jelölve. Das Dorf Konyár (Com. Bihar) und Umgebung, 23 Kim südöstlich von Debrecen. Die Stelle des kupferzeitlichen Friedhofes mit x eingezeichnet. A mai állapotból következtetve bizonyos, hogy Konyár és Derecske vidéke már az őskorban is egészen különleges jellegű volt. A lefolyástalan apró medencék és víz járta helyek a mainál sokkal mélyebbek voltak s közülök a széles dombhátak, itt-ott ligetes őserdőkkel borítva, szigetszerűen emelkedtek ki. A legmagasabb, legszárazabb és így településre legalkalmasabb volt közöttük az a félig kötött, valószínűleg nyírfákkal benőtt