Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - A biharmegyei konyári korarézkori temető - Tartalom

80 és védett homokbucka, melyen az őstelepülés örökeképpen Konyár község ma is fekszik. A táj képző formák régebben nagyobb felszíni különbségeket mutattak. Lefolyástalan vidékek sorsa azonban, hogy a víz letaroló munkája, az elmocsárosodás, tőzegképződés a domborzati különbségeket gyors iramban csökkenti a tavak, medencék fenekének feltöltése által. Tudományos megállapítás szerint az Ér völgyén eredetileg a Szamos vize futott le, de ezt később a Kraszna törmelékkupja É felé térítette.

2 A Berettyó így is hatalmas víztömeget szállított DNy-i irányban és Bakonszegnél medrét megszünFig. 3. kép. Konyár község DK felől nézve. Az előtérben látható tó a falu és a rézkori temető közt fekszik. Ujabban lecsapolták. Sőregi felv. 1931 őszén. Das Dorf Konyár von SO gesehen. Im Vordergrund sichtbarer Teich liegt zwischen dem Dorf und kupferzeitlichen Friedhof. Der Teich wurde kürzlich trockengelegt. Phot. Sőregi im Herbst 1931. tetve szétömlött a nagy-sárréti medencében, hol minden alkalommal elvegyült a Hortobágy-folyó által levezetett tiszai árvizekkel. Tavasszal és őszzel a Nagysárréten és környékén hihetetlen tömegekben torlódott fel a víz éspedig annál inkább, minél jobban előrehaladt a sárréti medence beiszapolódása, eltőzegesedése. Bizonyos, hogy ez az állapot és a D felé szivárgó mindenkori nyírvizek felgyülése nagymérvű kihatással voltak a Nyírség déli peremének, Konyár és környékének vízrajzi