Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Régészeti kutatások - A panyolai tölgyfaépítmény háromrendbeli ásatásának története

35 V. fejezet. Régészeti kutatások. A múzeum régészeti osztályának vezetője 1932-ben három helyen végzett rendszeres ásatást, éspedig : 1. a biharmegyei Konyár község határában befejezte a rézkori temető 1931-ben megkezdett feltárását, melynek eredményéről e Jelentés függe­lékében külön tanulmányban számol be ; 2. Debrecen belterü­letén, a Vargakertben tárt fel egy magános rómaikori sírt és 3. Szatmár megyében Panyola község határában a Tisza meredek partjában megkezdte és háromrendbeli, összesen négy hétig tartó nagyobbszabású ásatással feltárta az általa 1931-ben fel­fedezett tölgyfaépítmény egy részét. Ezeken felül régészeti szemleutat tett a szatmármegyei Cégényddnyádon kölesei Kende György báró szíves meghívására és egyízben próbaásatással egybekötve Debrecen Hegyes nevű határrészén. Ezen a helyen egyrészt a kutatás további folytatása (Panyola), másrészt az eredmény kisebb jelentősége (Hegyes) miatt csupán a kutatások történetét és a leletek rövid ismerte­tését adjuk a legszükségesebb megjegyzésekkel és megállapítá­sokkal együtt. I. A panyolai tölgyfaépítmény háromrendbeli ásatásának története. 1. Az építmény felfedezése és előkészületek az ásatáshoz. A panyolai tölgyfaépítmény felfedezésének előzményei visszanyúlnak egészen 1930-ra. Akkor történt, hogy Tamás Aladár joghallgató tiszaszalkai (Bereg m.) halászok által ki­* fogott mammut (Elephas primigenius) medencecsontot küldött a Déri-múzeumnak, melyről leveldi Kozma György dr. vásáros­naményi főszolgabíró, kérelmére leírást és meghatározást kap­ván : a további kutatásra vállalkozó Sőregi múzeumőrt a mam­mut-medence lelőhelye és más beregi lelőhelyek megtekintése végett, vendégszerető házát és támogatását felajánlva, meg­hívta. Sőregi október 20-án utazott először Vásárosnaményba. Kozma főszolgabíróval járt Tiszaszalkán, másnap Gulácson, 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom