Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"256 annyira el volt és el van terjedve, hogy könnyebb úton is kaptak kitűnő minőségű fehér tollat eleget. A vadmadarak tollát a magyar csak mellékesen tollbokrétának használta fel. Erre elsősorban a darutollat, mely szép állása és színe miatt ősidők óta nagyon kedvelt bokréta volt a jómódú legények és férfiak kalapjánál. A debreceni ember így dalolja : Kiskalapom darutollas, virágos, Fére vágom, hej de nagyon betyáros ! Most vettem a túri vásár elejín, Reng a virág kis kalapom tetejin. Fig. 75. ábra. Darutollt áruló-kerekfa. Rundes Verkauf

sbretl mit Feder für Kranichfedern. Im Déri-Museum' Orbán Bálint daruvadász szerint a darutollak közül a szárny könyökének második-harmadik, esetleg negyedik tollát vették ki, hogy kalap mellé tegyék. Ezek voltak a legszebb tollak, a többit értéktelennek tartották. Eladása előtt, ha a toll piszkos, vagy véres volt, megmosta. Azután krétaport oldott fel vízben " és abban mosta a tollat, hogy fehérebb legyen. És elérte, hogy kiszáradás után a toll szép fehér lett, A vásárra vitt tollakat deszkadarabba dugdosta és úgy kínálta