Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"238 megkötik a tartó széléhez. A sodrott zsineg másik végén egy szaruhegyből készült mérce lóg. A szaruhegy legvége át van lyukasztva és a zsineg ezen van áthúzva. Az adagoló szája kecskekörömszerű alakítás. Maga a puskaportartó csonkakúp alakú, melyiknek alsófelső lapja ellipszis. Oldallapján díszítették. A két széles oldalán egy-egy sárga rózsa, melyben egy nyolcágú csillag sugarai terjeszkednek. Alul és felül szalag vonul. A felső szalag ferde húzásokból áll, az alsó szalagon domborulatok vannak. A keskeny oldalakon geometrikus csillagon egy felálló és befelé forduló csákóállású fehérszarv van, a geometrikus rózsa a tehén feje lehet (64. ábra.) Fig. 64. ábra. Díszített szarupuskaportartó, mércével. S chiespu.lv erb ehälter aus Horn mit Pegel. A szarvak mellé karcolva F. j. 1830. A tartó magassága 8.5 cm. Az alapja hossza 8.5 cm., szélessége 4.5 cm., felső laphossza 5.5 cm., szélessége 3 cm. Felső pereme ott, ahol a dugó van, kissé felugrik, de a lyuknál be van vágva, hogy a por jobban folyjon. Ez a darab 1907-ben Bárándról került a múzeum birtokába. Népies munka. Egy különös állású puskaportartót kell megismertetnem. Ez egy ferde butella-alakú. A mester a tülköt melegítés által alakította ilyenné. Feneke ellipszis-alakú. Nagytengelye 8 cm., kistengelye 2.5 cm. Alakja hasas derékszögű hármoszöghöz hasonlít, melynek magassága 8 cm. Szűk szájába szarudugó csavarható, melynek vége fülszerű, ki van lyukasztva és ebbe fűzték az akasztózsinórt. Debrecenből került. (67. ábra.)