Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"203 vérzik és ekkor kiveszik. Régen a húsát megették, most csak bőrét értékesítik. A bihar vármegyei Konyár községben beszélte el egy régi orvvadász, hogy a Kálló-ér egyik csatornájába vidrát fedezett fel. A partról addig üldözte egy nagy doronggal, míg agyon nem verte és bőrét jó pénzért eladta. Az üldözóvadászatnak egyik fajtája a vízzel való vadászat. Idetartozik az : Ürgeöntés. Tiszántúlon az ürge (Citellus citellus) nagyon kártékony állat. Összefúrkálja a mezőket. A szántóföldeken Fig. 49. ábra. Ürgeöntés a mezőn. Zieselfang auf dem Felde. gyűjtő szenvedélyével sok kárt tesz. A tiszai gátnál felette üldözik, mert lyukkaparásával nagyon veszélyezteti a gátvédelmét. Debrecen tanyái közt, a hortobágyi nagy pusztán igen sok van. A szomszédos Hajdúböszörmény pedig éppen ürgéiről olyan híres, hogy lakosait ürgéseknek hívják a megyében. Az ürgét öntéssel vadásszák. A gyermekeknek felette nagy öröm az ürgeöntés. A pusztai emberek, kondás és juhászbojtárok, ha más vizes-edény nincs, kalapjukkal hordják a lyukba a vizet. A gyermekek néha csapatosan mennek ki a legelőre vedrekkel ürgét önteni. Meglesik, hogy az ürge melyik lyukba szaladt (49. ábra).