Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"184 kára és megyen óvatosan fel rajta. Mikor a deszka közepén átment, a deszka lebillen, a pecek lefogja a lebillenő deszkát, az egér menne már vissza, azonban nem tud. Nincs egyéb választása, mint folyton beljebb menjen. Bejut a szűk sípba, amely erről könnyen engedi hátrafele, ahol ismét a napfény csalogatja a drótrács közt. Mikor ezen a sípon is átment, ez is lezáródik mögötte és nem tud kijönni. Kiveszik és elpusztítják. Ezt az ötletes csapdát kis mesteremberek készítik, azonban nem nagy elterjedésnek örvend. Egérfogás bojtorjánnal. Bojtorján-tör. Ősszel, mikor nagyon sok bojtorján van a mezőn, a szegény ember sokat összeszed. Kévébe köti és hazaviszi. Télen, ha elszaporodik lakása körűi az egér, egérfogót csinál belőle. A szegényember a bojtorján fejének kapaszkodó szerkezetét használja erre a célra. Ráérő idejében a bojtorjántermését kis csonkakúp formában rakja össze úgy, hogy egyik nyílása jó bő, a másik nagyon szűk. A csalétket szalonnabőr, kenyér a szűk nyílásba helyezi el. A bő nyíláson az egér kényelmesen beséttál. Igyekszik elérni a csalétket. Minél jobban hozzáér a bojtorjánhoz, annál jobban belekapaszkodik a bojtorjángyümölcs ezer aprókarma, végre nem tud szabadulni (37. ábra). A szegényember nemcsak egynyílású, hanem többnyílású bojtorján-fogót szokott csinálni s így az egérfogás szaporább (Ártánd). Bojtorján-csapda foglyoknak. Ötletes csapdát eszelnek ki olyan helyeken, ahol nagyon sok bojtorján terem. A bojtorján terméséből hengeralakú átjárót csinálnak. Az egyik vége elég bő, a másik vége felé kissé szűkül. Ilyet többet is csinálnak és ott rakják le, ahol a fogoly jár. Az így felállított csapdába tengerit, vagy búzaaljat szórnak. A fogoly benyúl az eleségért, megy utána beljebb és beljebb. Puha tollához a bojtorján hozzátapad és egyszerre csak rajta van az egész csapda. Szaladni nem tud tőle, menekvése nincs. A madarász előrohan és megfogja. Vízimadár fogása csalogatással. A Bodrogköz vízivilága a vízimadarak Eldorádója volt. Kacsa, szárcsa, vízityúk ezer számra legelészett a vizén. A sok madárból falusi fiúk csalással fogtak néhány kevésbbé óvatost. Egy nagy disznó- vagy sütőtöknek az egyik végét Fig. 37. ábra. Egérfogás bojtorjánnal. Mäusefang mil Klette.