Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"169 elhelyezni az ugró állatok megfogására. Ezt a hurkot a kerítés felső részére dróttal, vagy vékony spárgával erősítik fel. Rendkívül ötletes nyúlfogó hurkot hoztak be 1932 őszén Debrecen város egyik puszta részéről, Halápról a Déri-múzeumba. Ez a hurok két részből áll és pedig : egy csonkagúlaalakú fogó szerkezetből és egy kútgémhez hasonló emelőszerkezetből. Ez a két rész fából készült, csupán a hurok van drótból, vagy madzagból. A fogószerkezet aljában tehát a csonkakúp szűkebb részében egy fapecek van, amelynek a végén egy faszeg áll. A faszeggel ellentétes vége alul kapocsszerűen végződik, amellyel az egykarú emelőhöz-hasonló kútgémszerű második rész leszorítható. A kútgémnek e leszorított végére van a hurokszál erősítve, amety egy átfurott lyukon az egészet tartó alapján jön keresztül. Kivetése akként történik, Hurok fakeretben nyúlra. Jobbra a kapcsoló szerkezet ; (a Déri-múzeumban.) Schlinge in Holzráhmen für Hasen. Rechts Vorrichtung mit Spangen ( Déri-museum). hogy a pecek faszegére egy darab marharépát tesznek és a szerkezetet bokros helyen leteszik a földre, úgy, hogy ne álljon ki a földből semmi se. Az emelőszerkezet vastagabb, bunkós végének még egy külön gödröt is ásnak, hogy ez hirtelen és minél mélyebbre szaladjon le, mert ezáltal a hurkot annál szűkebbre szorítja össze. Mikor így letették a szerkezetet, akkor a hurkot gondosan a csonkakúp felső, tehát szélesebb szájára teszik. A nyúl gyanutlanul közeledik a répa szagára, belenyúl a répáért. Amint azonban megmozdítja a pecket, az emelőszerkezet kikapcsolódik, felszalad és a hurkot összerántja rajta. A nyúl föl van akasztva. Maga a szerkezet felső átmérője 15 cm., alsó 7 y

2 cm., a kúp oldala 19 cm., az emelőszerkezet hossza 50 cm., a szerkezet alapja 40 cm. hosszú, 6 cm. vastag fa. A hurok £0—70 cm. hosszú (24. ábra). Fig. 24. ábra.