Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"168 sok mellett a cöveket a földbeverik, hogy a hurok a nyúl járá­sára essék, most a cöveket betakarják hóval, a hurok mellé pedig egy répát tesznek. A nyúl a burgondi répára megy és addig eszegeti, míg végre a hurokban fennakad (21—5. ábra). A biztosabb fogás lehetőségéért egymással szemben vernek le két cöveket úgy, hogy a nyúlcsapás a két cövek közepére essék, a két hurok pedig félig egymásra essék. A két hurok alsó részére, tehát a nyúl csapására teszik a répa darabot. Sőt megtörténik az is, hogy egy cövekre több hurkot szerel fel és a hurkot min­den irányba felállítja, minden hurokhoz tesz egy darab répát. Ezt körhuroknak nevezik és sokkal nagyobb fogási képességet tulajdonítanak neki. A tanyai ember azt tartja, hogy az új drót nem fogja meg a nyulat. Elébb jóidéig az ólban kell tartani, hogy hadd menjen el a bolt szaga. Azt is tartják, hogy mikor az első nyulat megfogják, annak a bajusszát kitépik, rákötik a drótra, amely így hamarabb fog másik nyulat. A tanyai gazdaságokban nagy tél idején, amikor a nyúl nem találja meg a hóban a táp­lálékát, este és hajnalban az éhes vad a szénáskerteket ke­resi fel. A széna- és lucerna­boglyák környékén jól laknak ezek a szerencsétlen éhes álla­tok. A tanyai szegény emberek a nyúlnak ezt a szokását hasz­nálják ki és a szénaboglyákat, vagy kazlakat körül rakják dróthurokkal úgy, hogy a drót szárát cövekre kötik és a cöve­Huroksor a szénaboglya körül. ket a földbeverik, a hurkokat Schlingenreihe um den Heuschober, pedig oly sűrűn állítják fel, hogy ezek egymást érik, sőt egymást fedik is (23. ábra). A nyúl a setétben a boglyához megy enni és így óvhatatlan, hogy vagy bele ne lépjen a hurokba, vagy a fejét keresztül ne tolja rajta, amikor a hurok nyakára, vagy derekára szorul és bizony így sok nyulat elfognak. A kerítéssel ellátott terepeken megkeresik a réseket, ame­lyeken a nyúl átjár a kertbe. Ha ilyen nem volna, akkor inkább csinálnak egy rést a garádjákon, vagy deszkakerítéseken s ezáltal a nyulat arra kényszerítik, hogy ezen a lyukon járjon be. Ilyen helyre teszik ki a hurkot. Szorosan vigyáznak arra, hogy a hurok nagyon bő ne legyen, rendesen csak annyi, hogy a nyúl feje beleférjen, de már a teste ne férjen át rajta. Ha a rés a kerítés alatt van, akkor biztosabb a fogás, mintha a kerítés köze­pén lenne. Ezenkívül szoktak még a kerítés tetejére is hurkot

Next

/
Oldalképek
Tartalom