Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

145 A fürj húsát nagyon ízletesnek tartják, azonban a nép nein sokra becsüli, mert szerinte alig van róla mit enni. Fülemilefogás csalogatóval. A fülemilét (Luscinia phylomela) csalogatóval és csapdával elevenen fogják meg. A csapda egy kis négyszögletes keret, amelyre rácsapódó födél van csinálva. A fedél vékony zöld tüllel van befedve úgy, hogy közepén egy zsákszerű mélyedés van. A madarásznak emellett van egy sípja, amit ha megfú, nagyon hasonlít a fülemile hangjához. Mikor a madarász elindul, megfújja ezt a sípot és hangjára a hím fülemile megszólal a bokorból. A madarász erre a bokor aljában óvatosan felállítja, illetve elrejti a csapdát. Ez úgy történik, hogy a csapda tetejét egy kis pecekkel fölpeckeli s a pecek nyelvére lisztférget (Tenebrio molitor) köt egy cérnával. A féreg ott lóg a cérnán. Most újból megfújja a sípját és hívja a fülemilét. A hím folyton felel rá. A madarász addig sípolgat, míg egyszer nem kap választ a síp jeleire, de ekkor már tudja, hogy a fülemile megvan fogva, mert a lisztféregre okvetlenül rámegy. Most a madarász óvatosan egy zöld, de sötét zacskóba teszi a fogoly madarat. Otthon pár napig sötét kalickában tartja, míg a fogoly madár megszokik és csak fokozatosan szoktatja világossághoz. A madarászok állítása szerint a fülemile nagyon kényes természetű madár s ezért a leggondosabb bánásmód mellett is a fogságban hatvan-hetven százaléka elpusztul. Amelyik megmarad is, egy évnél tovább nem birja ki a fogságot. Azt is állítják, hogy párzás idején kár bántani őket, mert az ebben az időben elfogottak közül egy sem marad meg. Borítás ládafedéllel. A madarász néha egy állandó borító szerszámot használ madárfogásra. Ez a szerszám a csapóláda. Egyszerű deszkaláda ez a szerszám. Fedél deszkáját a keskenyebb végén, a két sarkán két darab bőrrel leerősíti s így a fedél könnyen zárul és nyílik. A másik végét egy pálcával feltámasztja. A pálca felső harmadában 15—20 méter hosszú zsineget köt. Még egy kis csalétket szór a csapdába, gazzal álcázza. Maga a zsineg végével kezében elbúvik olyan helyre, hol lesheti a csapdát (12. ábra). A madár óvatosan leszáll a csapda mellé és nagy körültekintéssel közeledik feléje. Végre csak bejut. A madarász figyeli a madarâk beszállását és egy pillanatban a zsineg segélyével kirántja a pálcát és a ládafedél bezárja a madarat. A fiú előugrik zsákponyvával leteríti a csapót és kiveszi a megijedt madarat. Ez a madárfogó már eszköz és mint ilyen, átmenetet képez a csapószerszámokhoz. Ládacsapó, madárfogásra. A madarász csinál egy ládát. Megrögzíti a két hosszú oldalát és az egyik végét. A felső lap 10