Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

146 hátul két szegen függőleges síkban mozog. Az elején lefele egy deszka van erősítve. Elől vesszőből hajlított járom van, mely a két oldaldeszkához van rögzítve. Ennek közepére egy zsineg van kötve. A zsineg alsó végén 2 cm. hosszú pecek van.. A csapó belsejében hosszú fanyelv van, mely egy bőrdarab segélyével könnyen mozdítható. Ellentétes végén bevágáások vannak a pecek feltartására. (5. ábra). A madarász kiveti a csapót : feltámasztja a mozgóajtót a pecek fejére és a pecek lábát a nyelvbe akasztja. Egy kis csalétket szór bele s kiteszi az udvarnak abban a részében, hol legtöbb madár jár, ott egy keveset álcázza. A madarak szállonganak körülte, rászállnak az eleségért a csapó nyelvére ; addig ugrálnak rajta, míg a Fig. 5. ábra. nyelv leesik és vele együtt a Csapó láda kis madarakra. csapó fedele és a madár be van Falk ist e für kleine Vögel. zárva. Vadfogás csapószerszámokkal. A borító vadfogással rokon a csapó vadfogás. Az eszközök azonban itt önműködőek, így tehát magasabb teknikai felkészültséggel készülnek. A vadat ezek is élve ejtik fogságba. Alkalmazzák úgy a hasznos, mint a káros vadak fogására, madarakra és emlősökre egyaránt. Főeszköze az emlősökre a láda, a madarakra a kalicka. Patkányfogás ládával. Ha a patkány nagyon elszaporodik, a magyar két darabból összeillő ládát készít (6. ábra). Hogyha az egyik darabját összeteszik a másikkal, egy pontosan záró láda lesz belőle. Most az alsó részéhez egy lécből rámát szegez és a ráma felső, összekötő lécének közepén egy lyukat fúr. Farag még bele egy ládát átérő lécből nyelvet, amelynek a végén makk van. Kivetés úgy történik, hogy a felső részbe szeget ütünk, arra egy madzagot kötünk és ezt a madzagot áthúzzuk a tartóléc lyukán, a madzag szabad végére egy három-négy cm. hosszú pecket kötünk. A láda felső részét felemeljük úgy, hogy a pat-