Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom
138 Seregélyszedés. Vidékünkön áldozócsütörtökön szokásban volt a seregély szedés. A seregélyt odúból szedik ki. A seregély rendesen minden évben abba a faoduba fészkel, ahol előző évben harkály volt. A harkály minden évben új odút váj magának. A madarász ha észreveszi, hogy valamely faodúban seregély van, az odú száját fejszével körül vágja, így az odút megnagyobbítja, mert különben nem férne bele a keze. Az így megnagyobbított lyukon a seregélyt kiszedi és zacskóba rakja. A fiatal seregélynek a húsát szívesen megeszik a madarászok. A fészekrablók csak a fecske fészkét kímélik meg. A babonás nép romlástól fél, ha a fecskefészket leveri. Azt tartja, hogy a tehén véres tejet ad. A gólya fészkét sem bántja, mert míg ez áll a kéményen vagy a ház közelében, szerencsét hoz a házra és a benne lakókra. A fészekrablást és a fészekrombolást néha hivatalból is végzik. így a kunmadarasi közbirtokosság 1933 tavaszán a nagyon elszaporodott varjúktól úgy kívánt megszabadulni, hogy a községben, határban, és a liget öreg fáiról leszedette a varjúfészkeket. 3 7 A fészekszedést és rombolást a madarasi cigánytelep 12—18 év közötti rajkói végezték pár nap alatt 9600 varjúfészket szedtek ki, amelyekre átlag 3 tojást vagy kis fiókot számítva, kétszáz híján 29,000 fiókot pusztítottak el. A fészekrombolás rekordját egy kis fiú érte el, aki 120 fára mászott fel és le egy nap alatt és ugyanannyi fészket hányt le a fáról. A díja darabonként 2 fillér volt, így e napon 2.40 pengőt keresett. Az öreg varjak kétségbeesetten védték fészkeiket, fülsiketítő károgással keringettek a fák fölött, le-lecsaptak a pusztítókra. A cigányfiúk még nagyobb lármával és vészkiáltással riasztották el őket és amelyeknek ez sem használt, méteres karókkal verték el a purdék maguktól a csapkodó, csípő anyavarjakat. A pusztítás után a varjak egy része más barátságosabb tájék felé költözött, más része pedig a fák legmagasabb pontjára rakott újból fészket. II. A vadfogás. Kerítő vagy borító vadfogás. A vadfogásnak azt a módját, amikor egy üres edényt félszélen feltámasztanak, a madarat alácsalják és mikor alatta van, hirtelen ráejtik és megfogják, Debrecenben borításnak r Bihar megyében kerítés-nek nevezik. 3 7 Hajdúság c. hetilap 1933 máj. 15. az oly II. évf. 20 szám.
