Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

139 Ez a vadfogási mód nagyon ősinek tartható és vidékünkön még most is eléggé dívik. Borítás tökkel. A madarász kerít egy nagy disznó vagy verestököt, ketté vágja, a belét kikaparja. Az üres tökhéját szájával teszi lefelé. Kerít egy 15—20 cm. hosszú vékony faszilánkot, ennek a közepére madzagot köt. A tökhéjat féloldalán feltámasztja a szilánkkal és búzaaljat vagy kendermagot szór alá. A zsineget jó hosszúra, 15—20 méterre hagyja és a végét jobb kezében fogva beguggol a disznóólba és az ajtó hasítékán lesi, mi történik. A madarak észreveszik az eleséget, leszállnak, körülkémlelik. Végre látván, hogy nincs semmi baj, óvatosan bebújnak a tökhéj alá és eszegetnek. A madarász egy észrevétlen pillanatban hirtelen megrántja a madzagot, a pálca kiugrik és a tökhéj leborítja a madarat. A madarász oda megy. Most jön a nehezebb része : a madarat ki kell venni a tökhéj alól. Ha nem ügyes a madarász és nem elég óvatos a tökhéj felemelésével, a fogoly madár kirepül a keze mellett. Ezért nagyobb biztonság kedvéért néha ponyvával teríti le a tökhéjat és a ponyva alatt fogja meg a madarat. Borítás ládával. A borító vadfogásnak másik közönséges faja a ládával borítás. Deszkaládát keskenyebb végével feltámasztják. A támasztó pálcára alul középen vagy a felső harmadában hosszú zsineget kötnek, alá tengerit vagy más madáreleséget szórnak. A madarász a zsineg másik végével elbúvik a kerítés vagy ólajtó mögé és várja, míg a madarak szemecskélni alámennek. Mikor alámentek, a madarász a rejtekhelyről megrántja a zsineget és a láda leborítja a madarakat. A madarász egy ponyvával leteríti a ládát, félvégét óvatosan felemeli, alányul és kiszedi a fogoly madarakat. (1—1. ábra.) Borítás dézsával. A madarász elővesz egy dézsát, melyből a malac vagy aprójószág iszik, félszélére állítja, egy fadarabbal feltámasztja, ez alá búzaaljat szór. A fadarab alsó harmadára zsineget köt és a zsineg szabad végével elrejtőzik csutkakúp mögé. A madarak, főkép galamb alámennek, szedegetik a búzaaljat. A madarász egy pillanatban megrántja a zsineget és a dézsa beborítja a galambot (1—2. ábra). Borítás vesszőkosárral. Vesszőkosarat vagy népies nyelven kaska-t félszélén feltámasztanak, alá búzaaljat szórnak. A támaszték felső harmadára zsineget kötnek. A zsineg szabad végével a fiú elbúvik és mikor a madarak alámennek, megrántja a zsineget és a kaska befedi a madarat. Ő ponyvát lök rá és úgy szedi ki a zsákmányt (1—3. ábra). Borítás szakasztókosárral. Ugyanúgy megy, mint a vesszőkosárral, de a zsineget a felső harmadára kötik és a támasztó pálcát úgy állítják fel, hogy a teteje kifelé dőljön. A fiú rejtekhelyén lesi és egy pillanatban kirántja a pálcát s a kosár lefedi