Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

A felügyelő-bizottság működése. Kül- és belföldi kapcsolatok fejlesztése

13 grammot a Déri-múzeumra nézve e végtelenül előnyösnek ígérkező vállalkozás mielőbbi megvalósítása ügyében. A kiadványokat idegennyelvű kivonattal ellátva, a világ minden múzeumának és hasonló intézeteinek megküldve, a szükséges összes külföldi régészeti és néprajzi folyóiratokat és más kiadványokat is meglehetne szerezni. Addig is, míg ez megvalósulhat, a bizottság felkérte a múzeum vezetőjét, hogy a rendelkezésre álló összegből necsak belföldi, hanem két-három külföldi, főleg ősrégészeti és néprajzi olyan szakfolyóiratokat is járasson, melyek révén a tudomány haladásával lépést lehet tartani és amelyeket az egyetemi szemináriumok részére járó más folyóiratokkal használatra kicserélhetne és így az egyetemmel a régen tervezett kollaborációhoz az első lépést is megtenné. — Azonban a tervek, elgondolások és tudományos igények hiába növekednek és erősbödnek, ha ugyanakkor az anyagi lehetőségek, a segélyek folytonos csökkentése, valutazárlat és más okok miatt, egyre inkább összezsugorodnak. A helyzet egyelőre az, hogy a város fedezi az évi Jelentés költségeit, de a különlenyomatokat és önálló dolgozatokat a tisztviselők jórészt saját zsebükből fedezik és amit a külföldről cserébe kapnak értük, múzeumok kézikönyvtárának ajándékozzák. 2. Hazai vidéki közgyűjtemények szervezetlensége. — A kedvezményes vasúti igazolvány elnyerése. A külföldi múzeumokkal való szorosabb kapcsolatok rendszeres kiépítése a jövő évek feladata lesz, nemcsak a mai gazdasági viszonyok leromlása, hanem amiatt is, hogy a magyar vidéki múzeumok kifeléható kultúrerejének egységes kifejlését belső szervezetlenség tartja vissza. E tény megállapításával a Déri-múzeum vezetősége átlépi saját hajlékának küszöbét és bekapcsolódik a magyar vidék kultúrproblémáinak tömkelegébe, abban a biztos tudatban, hogy a vidék baját csak a vidékiek ismerhetik. Nyíltan hangoztatja, hogy addig, amíg a vidéki múzeumok kifelé a külföld felé egy egységes, szervezett, erős frontot felmutatni nem tudnak, tehát amíg idehaza az egymásközti kapcsolatok megteremtése előtt akadályok vannak, addig logikátlan volna a sorrendet illetőleg a külföldi kapcsolatok rendszeres kiépítési munkájának megindítása. Az első baj, illetve akadály tehát az, hogy a vidéki magyar közgyűjtemények egymással semmiféle összeköttetésben nincsenek : hiányzik a testületi szervezet. A Déri-múzeum igazgatója megpendítette ezt az eszmét, de az első lépéseknél a cselekedetben magára maradt. Ekkor a levelezés hiábavalósága mellett rájött arra, hogy előbb még ki kell harcolnia azt, hogy a szerény jövedelmű, teljes vasúti jeggyel utazó múzeumi tiszt-