Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)
Függelék - Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén
55 agyagbánya vízzel-hóval telt volna meg az első alkalommal, ami a kitermelés folytatását felette megnehezítette volna. Kezdetleges ásóeszközökkel a humusz áttörésénél is takarékoskodni kellett a munkával és a már megkezdett gödröt éppen ezért nem szívesen hagyták el, hanem ameddig csak lehetett, kiaknázták. Az időközi termelés lehetővététele miatt, ősi tapasztalat alapján, olyan szűk, kerek nyílást hagytak, melyet mindenkor könnyen befedhettek rőzsével, náddal, dudvával, vagy szalmástrágyával. 1 8 — Egyes bányaüregek nyílása felé pár karó segítségével védőtetőt is építhettek, amely körülmény megmagyarázná a ritkán előforduló karólyukak rendeltetését. 1 9 A bányászat az őskorban is óvatosságot igényelt. Franciaországi felszíni tűzkőbányák függőleges szelvénye tölcséralakú, 20 mert a különféle összetételű krétaképződmények omladékony volta és világosság nyerése végett ez volt a legmegfelelőbb. Az egyforma, egyenletes agyagbányászáshoz nem kellett világítás, mint a tűzkőgumók kereséséhez és az összeálló agyagban a méhköpű forma alkalmazása is minden veszély nélkül lehetséges volt. III. Megfigyeléseim, megállapításaim és a felhozott adatok,, érvek végeredményeképpen az ősi agyagbányászás műveletét a következőképpen rekonstruálom : Agyagszerzésre egy-két ember indult a kornak megfelelő vájó, kaparó, vagy nyeső szerszámmal és valami kósárfélével a már jól ismert helyre. Ott a humuszt kb. 1 méter átmérőjű körzetben feltörték és mikor a sárgaagyag előtűnt, a bányász azt maga alatt vájta, kaparta, kosárba rakta, hogy onnan az edénykészítő-helyre szállíthassák. (Fig. 10. kép.) Mikor a gödör kb. vállmagasságig ért,a bányász szabadabb mozgás és nagyobb termelési felület nyerése végett, a humuszréteg alatt, kezdte a falat köröskörül vájni, kaparni, de úgy, hogy az alakuló üregnek válla ma- - schuitërhôhë hinunter* Fig. 10. kép. Az ősi agyagbányászás műveletének rekonstrukciója. I. A bányász a humusz áttörése után a sárga agyagot vájja s a megkezdett méretben kb. vállmagasságig hatol le. Rekonstruktion des Vorganges der uralten Tongewinnung. 1. Der Grabende nach dem Durchbruch der Humusschichte höhlt den gelben Ton und (Irinat im anaefanaenen Mafb ca. bis in
