Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)

Függelék - Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén

50 volt tele, gondolkodás nélkül putrilakásnak neveztünk, még akkor is, ha az szűk méreteivel emberek számára egy búvólyuk szerepét sem tölthette be. Ebben a hitünkben meghagyott az egyetemes prehisztoria legújabb tudományos eredményeit felölelő nagy 14 kötetes mű, az Ebert-féle ,,

Reallexikon der Vorgeschichte" is, melynek utolsó kötete 1928-ban jelent meg.

13 Ebből megtudjuk azt is, hogy a méhkasalakú üregek az egész Európában ismeretesek és hogy azokra nézve háromféle megállapítás van forgalomban : a lakás-, a raktár- és a szemétgödörelmélet. Fig. 7. kép. A 3. és 4. sz. méhkasalakú üreg feltárás után, az 5. sz. munkában. Die bienenkorbförmigen Gruben No. 3 und 4 nach der Aufdeckung, A'o. 5 in Arbeil. A megvádolt Wosinszky-féle ábrázolásnak következő hibái vannak : az ábra mellett mérték nincs, szöveg pedig átlagméretről beszél.

1

3 A humuszt öt fenyőfa díszíti, fejlett lombozattal. Az üreg alapátmérője négy fenyőfa lombozatának szélességi kiterjedésével egyezik, ami a valóságban legalább is nyolc méternek felel meg, holott a szöveg szerint a legnagyobb alapátmérő 3 méter. A humuszréteg az üreghez viszonyítva vékony. Szóval az ábra arányaiban rossz és megtévesztő, mert a képet nézve, látási érzékünk nem mond ellene annak a feltevésnek, hogy egy