Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)

Függelék - Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén

51 ilyen földalatti üregben emberek lakhattak és tűzhely körül melegedhettek. Ha az ábra táji részét a humusszal meghagyjuk, az üreget legalább is y

3-ára kicsinyítve kell a humusz alá rajzolnunk, éspedig lehetőleg kulacsszerű nyaka nélkül. Ha ilyen helyes arányokkal lett volna közismertté a Wosinszky ábrája, a reá vonatkozó téves elméletek talán rövidebb ideig éltek volna. (Fig. 8. kép.) Fig. 8. kép. A Wosins/ky-féle, arányaiban elhibázott méhkasalakú üreg az öt fenyőfával, mely a téves Uakáselmélet elterjedését elősegítette. Fényképmásolat az Arch. Közlemények XVI. évf. VI. tábla Ott. rajza után. A képen jobbra látható a tájirészhez és humuszhoz viszonyítva helyes arányokkal feltüntetett üreg körvonala. Die Wosinszhy'sclie, in ihrem Verhältnisse schlecht gezeichnete bienenkorbförmige Grube mit 5 Tünnen, welche Darstellung die Verbreitung der Ansicht der irrigen Wohnungstheorie begünstigte, (\acli der Abb. Arch. Közlm. XVI. Jahrg. Taf. VI. Fig. 66.J. Rechts von der Grube si. ht man die, im Verhältnis zum Landschaftsteil und Ilumus in ihren Majßen richtig dargestellte Grube punktiert eingezeichnet. ' * A téglagyári régebbi leletek és leletkörülmények összeállított pontos statisztikája

1

4 alapján a következő tanulságok vonhatók le: 1. 1889, helyesebben a téglagyár alapítási éve, 1881 óta, tehát kerek 50 esztendőn keresztül agyagbányászás x»