Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)

Függelék - Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén

49 9. sz. üreg. Kúthoz hasonlít. Függőleges szelvénye 350 cm. magas, 100 cm. széles sáv. Tölteléke alól fekete törmelékes föld, feljebb kevert agyag. Padmalyozással kibontott fenekének vízszintes szelvénye ovális, 200 cm. hosszanti és 120 cm. keresztátmérővel. Volt benne 1 drb piros, 5 drb palaszürke, 3 drb durva cserép és 1 dísznóállkapocs. Munkásaim szerint kút nem lehetett, mert annak feneke az agyagban a beszivárgó vízerecskék eróziója következtében gömbszerűen kiöblösödik. A még mutatkozó üregeket nem tártam fel, hanem a régi agyagbánya déli falán mutatkozó kemencefenekek vallatásához fogtam, melyek középkorinak bizonyultak. * Méhkasszerű földalatti lakások említésével nálunk először Lubbock 1876-ban magyarra fordított munkájában találkozunk.

1 A megnevezést magyarhoni leletre először Wosinszky Mór alkalmazta.

2 „Földbe ásott méhkasalakú lakás" címen az Arch. Közlemények XVI. kötetében közölte azt a minden magyar régész által ismert, annyiszor ismételt és szinte fogalommá vált ábrázolást, mely teljesen hibás arányaival a méhkasalakú üregek rendeltetésének félreismerését nagyban elősegíthette. Wosinszky lengyeli megállapítását átvette olyan tekintély is, mint Hoernes.

3 Wosinszky „Tolna vm. tört." c. munkája az ábrát újra hozza

4 s tőle átveszi Pulszky Ferenc

5 és Darnay Kálmán.

6 A külföldiek közül megemlítjük Forrer-t, aki ismeri a lengyeli lakógödröket

7 s az újabb magyar szakdolgozatok közül dr. Roska Márton

8 és dr. László Ferenc

9 mintaszéni ásatási leírásait, mint a lakás- és raktárelmélet fenntartóit. Az újabb magyar kézikönyvek szintén a régi nyomon haladnak

1

0, sőt Roska átveszi Wosinszky rossz ábráját is, azonban a fenyőfák nélkül.

1

1 A kép ilyetén való állandó felszínen tartása folytán annyira meggyökeresedett tudatunkban, hogy minden méhköpűszerű üreget, ha egyszer konyhahulladékkal, hamuval, cseréppel Fig. 6. kép. Az 5. sz. üreg feltárás után. Feneke egyenetlen, gödrös, hátsó jobb sarkában padmallyal. Tölteléke fekete humusz volt korhatározó tárgy nélkül. Grube No 5. nach der Aufdeckung. Ihre Bodenfläche ist ungleichmässig, Höhlung in der rückwärtigen rechten Ecke. Ihre Füllmasse war schwarzer Humus ohne zeitbestimmenden Gegenständen. 4