Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)

Függelék - Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén

47 faltapaszrög, 1 csiszolókő fele, 3 drb állati csont és ló alsólábszárcsont. Az üreg fenéksíkja kissé domború s balra lebillen. Az 1., 3. és 4. sz. üregekhez viszonyítva félbehagyottnak látszik. Különben az előbbire megállapított összes megfigyeléseim erre az üregre is érvényesek. (Fig. 2-. kép, 2. sz.) 3. sz. üreg hamukúppal. A kb. felében megmaradt üreg töltelékének valamivel több, mint 1/

3-át az a rétegesen felépült hamukúp teszi, mely a méhkasalakú üregek rendeltetését illetőleg kiváló jelentőségű. A hamukúpot 30—40 cm. vastagságban sárga agyagréteg borította s az üreg többi részét törmelékes, humuszos agyag töltötte ki. Függőleges szelvénye harangalakú bizonyára a nyílás peremének egykori beomlása következtében. A 77 cm. magas hamukúp csúcsa a jobboldal felé tolódott el s vékony, konyhahulladékkal kevert rétegekből való felépülése mutatja, hogy felülről, a gödör széléről öntögették belé. A kitermelt agyagnak a felszínen semmi nyoma. A tehermentesítő akna mérete 300x230 cm. — Az 1. 2. és 3. ásónyomból kikerült 5 drb piros, 17 drb palaszürke és 8 drb durva szabadkézi cserép ; továbbá 12 drb faltapaszrög vesszőfonás lenyomattal és 15 drb állati csont. A nyílás körvonala 80 cm. mélyen mutatkozott. A hamukúp felett volt 6 drb piros, 10 drb palaszürke, 15 drb durva cserép és 18 drb állati csont. Magában a hamukúpban 4 drb piros, 30 drb palaszürke cserép és faltapaszrög és 25 drb állati csont. Az 1. sz. üregre vonatkozó megfigyeléseim erre is érvényesek. Bizonyos, hogy az üreget, mint az előbbieket is, szemétgödörnek használták, de az is bizonyos, hogy nem ez volt első rendeltetésük. (Fig. 2. kép. 3. sz.) 4. sz. üreg. Az előbbihez hasonló alakú. Tölteléke, mint az 1. számúé. A feléje ásott akna mérete 220x160 cm. — A nyílás körvonala 85 cm. mélyen tünt elő. Volt benne 5 drb piros, 2 drb durva cserép és 3 drb állati csont. A gödör fenekén négy lóláb feküdt, mindegyik térdtől lefelé, összefüggő sorrendben, azaz bőröstől dobták bele. Ennek a gödörnek volt legdurvább fala. Egyebekben az 1. számúval egyezik a megfigyeléseket illetőleg. (Fig. 2. kép, 4. sz.) 5. sz. üreg. Függőleges szelvénye négyszög. Tölteléke fekete humusz cserép és csont nélkül. Feneke szabálytalan levájásokkal, hátsó fala padmallyal. A tehermentesítő akna mérete 310x150 cm. Sem szemétgödör, sem putrilakás nem volt. Egyedül a ma is látható faluvégi tapasztógödrökhöz hasonlítható. Kora bizonytalan. (Fig. 2. kép, 5. sz.) 6. sz. üreg. Függőleges szelvénye jobbra ferdült csonka kúp. A 1 m. mélyre lenyúló szabálytalan gödörnek csak a vége ma-