Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)

Függelék - Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén

48 radt meg. Tölteléke legalól 30—40 cm. vastag fekete föld, benne vassalak darabok. Középen kevert agyag 3 drb állati csonttal. A kutató akna mérete 210x125 cm. — A 2. ásónyomon 9 drb faltapaszrög és sok égési salak. Lehet, hogy az előbbivel összefüggött. Fig. 5. kép. Az 1. és 2. sz. méhkasalakú üreg feltárás után. Di bienenkorbförmigen Gruben Xo. 1 und 2 nach der Aufdeckung. 7. sz. üreg. Függőleges szelvénye trapézalakú, tölteléke tiszta földes agyag. Csak 1/

3-a maradt meg. Ez az egyetlen méhkasszerű üreg, melyben sem cserép, sem csont nem volt. A nyílás körvonala 90 cm. mélyen mutatkozott. A kutató akna mérete 250 x 180 cm. — Ezt a gödröt maga a Természet temette be. Belseje ugyanolyan, mint az 1. számúé. Ha sem lakás, sem szemétgödör nem volt, miért ásták és hová tették a kihányt agyagot? ! (Fig. 2. kép, 7. sz.) 8. sz. üreg. 1 m. mély, csak a sárga agyagig leásva. Függőleges szelvénye négyszög, vízszintes szelvénye kör. Úgy látszik, hogy itt a humusz áttörése után a munkát abbahagyták. Volt benne 8 drb palaszürke cserép, 1 vastagfalú durva edényfenék és egy lócsülök csont.